Soproni kék frank: pénz is, meg nem is

Szent Mihály, Sopron védőszentjének napján, szeptember 29-én alakul meg a Hami Európai Szövetkezet, amely hamarosan kibocsátja azt a kék frankot, amelyről a közelmúltban elterjedt, hogy a leghűségesebb városunkban felváltja a forintot. A Magyar Nemzet utánajárt, mi igaz a hírből, mire használják majd az új „fizetőeszközt”, és mit várnak a soproni gazdasági élet szereplői a megjelenésétől.

Liszt, Haydn, Esterházy. A kék frankon magyar, német, horvát nyelven tüntetik fel a címleteket, melyeken a régió nagyjainak arcképe lesz látható. A húszezres címleten Liszt Ferenc, a tízezresen Joseph Haydn, az ötezresen Sopron egykori híres polgármestere, Lackner Kristóf, a kétezres címleten Kitaibel Pál botanikus, az ezres kék frankon Pejacsevich László, míg az ötszázas pénznemen Esterházy Pál képe lesz látható. Az aprópénz egyelőre a forint marad.

Az amerikai Liberty vagy a svájci Wir mintájára, Sopronból kiindulva szeretnénk létrehozni egy olyan utalványt, amely – félreértés ne essék, nem fogja felváltani az érvényben lévő magyar fizetőeszközt, nem is ez a célja – a forint mellett azokat az erőket fogja össze, akik egymás között is élő kereskedelmet folytatnak. Ezeknek a partnereknek fog eredményt produkálni – mondja az üdvözlés után a kék frank ötletgazdája, Perkovátz Tamás soproni étterem-tulajdonos.
A magyar állam törvényei előírják, hogy százszázalékos forintfedezettel kell rendelkeznie az utalványnak, ezért a forgalomban lévő kékfrank-utalvány mennyiségének megfelelő forint ott lesz az európai szövetkezet kasszájában. Vagyis egy forint egy kék frankot ér majd. Ezt a forintmennyiséget egy pénzintézetben helyezik majd el, és ott fog kamatozni. A pénzt a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet kezeli majd, amely tisztán magyar tulajdonban van, és nemrég ünnepelte ötvenedik születésnapját.
– Jól értelmezem, hogy a szövetkezet nem tud csődbe menni, mert csak annyi kék frankot bocsát ki, amennyi forintért váltanak? – érdeklődöm.
– Pontosan, a rizikó szinte nulla – szögezi le Perkovátz Tamás. A kék frank előnyei közt említi azt is, hogy a forintot csereeszközként használva nem kapunk semmit, az emberek a kereskedelmi bankoknál nem képesek lekötni az állandó használatra váró forintjaikat, mert a kereskedelmi pénzintézetek egyhetes, egy hónapos kamatperiódust határoznak meg. Ha három nap múlva valakinek szüksége van a pénzére, hiába van a számláján akár egymillió forint, nem tudja lekötni. De ha ugyanezeket a cseréket nem forintban, hanem kékfrank- utalványban bonyolítják, akkor a forint szabadon leköthetővé válik – érvel az utalvány előnyei mellett az ötletgazda.
A kékfrank-utalvány legnagyobb haszna az, hogy mivel nem kamatozik, mint a forint, minden egyes használója abban érdekelt, hogy kizárólag a cseréire használja. – Ez gyorsíthatja a cserék ütemét, hiszen ha van egy utalvány, amely semmi másra nem jó, csak arra, hogy szolgáltatásokat vegyenek vele igénybe, akkor bolondok lennének az emberek az asztalfiókban tartani, helyette minél előbb egy értékes szolgáltatásra fogják elcserélni. Indirekt módon gyorsítani, élénkíteni fogja az ebben részt vevő gazdasági szereplők pozícióját – fejtegeti Perkovátz Tamás.
A kékfrank-beváltást követően a vállalkozók utalvánnyal is intézhetik üzleti tranzakcióikat, később akár a helyi adót is kifizethetik vele, vélekedik a lokálpatrióta vállalkozó. A gazdasági szereplők számára úgy keletkezhet haszon, hogy az a forint, amelyet letétbe helyeznek a pénzintézetben, kamatozni fog. Az indirekt haszon abból fakad, hogy az utalványt csak azoknál lehet beváltani, akik a rendszerhez tartoznak, az ugyanis, aki csatlakozik a rendszerhez, egyben kötelezi magát, hogy elfogadja a kék frankot.
A kék frank abban különbözik a többi utalványtól, hogy nem csak egyszer használható fel természetbeni juttatásokra. A melegétel-utalvány nem forgatható, vásárlás után a beváltó-elfogadóhely lepecsételi, és kivonja a forgalomból, később pedig megkapja annak forintellenértékét. A kék frank ellenben korlátlan ideig lesz érvényben, tehát az utalvány birtokosa megteheti, hogy miután megkapta a kék frankot, ő is cserékre használja fel.
– Így lesz a kékfrank-utalvány pénz is meg nem is? – kíváncsiskodom.
– Látszólag pénz, ám jogi értelemben nem az, hiszen nem rendelkezik egy fizetőeszköz minden egyes ismérvével. Konvertibilis, mert a kék frank bármikor visszaváltható forintra. Hasonlít a pénzre, mert cserére használható, de nem kamatozik; ezenkívül a pénzt széles körben lehet használni, míg a kék frankot csak a rendszerhez tartozók körében. Bárki csatlakozhat azonban – fejti ki Perkovátz Tamás.
– A magánszemélyek is részesülnek a kék frank nyújtotta előnyökből?
– Az őket alkalmazó gazdasági szereplők jobb pozícióba kerülnek, ezért az alkalmazott pozíciója is erősödik. Ezenkívül magánszemély is lehet a szövetkezet tagja. A kék franknak van egy latens, de nagyon fontos létjogosultsága is: a közösségerősítő szempont. Reményeink szerint akik e közösség tagjai, örülni fognak, hogy van saját utalványuk.
– A magunk nyomorúságában magunkat kell kihúzni a gazdaság lefelé tartó spiráljából, akár a belterjességgel is, amire a soproniak mindig is fogékonyak voltak, hiszen a tűztoronyból nemcsak a felcsapó lángokat, hanem a más vidékekről érkező borokat is figyelték, védve a saját terméküket. A város lakói rájöttek a történelem során, hogyan segítsék meg magukat – mondja Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kifejti: azt szeretnék, hogy a városuk, régiójuk virágozzon, vállalkozásaik megéljenek, mert magukat segítve kell megoldást találniuk bajaikra.
Az ötletgazdák úgy vélik, ha a Sopron környéki vállalkozások megértik, hogy a szűkülő piac keretei között a meglévő erőiket, fizető kapacitásukat belterjes gazdaságélénkítésre fordítsák, akkor nem lejtőn haladnak majd. A kékfrank-utalvány használata az itt lakókat is arra ösztönzi, hogy kifejezzék a helyi szolgáltatások, vállalkozások iránti hűségüket.
– A patrióta gazdaságpolitikának ma írmagja sincs Magyarországon; a kék frank olyan példaértékű vállalkozás lehet, amely elterjedhet az egész országban – tekint derűlátón a jövőbe Horváth Vilmos.
– Nem találtuk fel a spanyolviaszt, ez nem csodaszer, hanem olyan orvosság, amely meggyőződésünk szerint már rövid távon is érzékelhető eredményeket tud elérni. Az utalvány nem fogja leváltani a forintot, lehetséges, hogy a forintforgalom mellett csak tíz százalékot tesz majd ki a kék frank forgalma, de az is többmilliárdos tétel – emeli ki Perkovátz Tamás.
– Én már most elfogadom a kék frankot – üdvözöl bennünket Taschler Kurt a Taschler Borház bejáratában. A borász hozzáteszi, szerinte a kék frank alapvetően a vállalkozások egymás közötti kereskedelmét fogja elősegíteni. Úgy véli, amint nyomtatott formát ölt a kék frank, előbb-utóbb a lakosság is használja majd fizetéskor. A borház egyébként is élen jár a „pénz” népszerűsítésében, hiszen néhány éve már megterveztettek egy „másik” kék frankot, amelyet az egykori soproni legendára építve egyfajta bormarketingeszköznek tekintenek. Ha birtokosa felmutatja, egy deciliter bort kap ajándékba.
– Örvendetes, hogy ennek az előzménynek most kiterjesztett változata jöhet létre az új elszámolási rendszerrel – lelkendezik a borász. – Jó dolognak tartom, ha a soproniak Sopronban költik el a pénzüket, de emellett a helyi vállalkozóknak is a városban kellene forgatni pénzüket. Nem azért, mintha máshol nem költhetnék el, de inkább egymás gazdaságát segítsük, mert ez az igazi piacvédő politika. Nem azt mondom, hogy a vendéglősök csak soproni bort tartsanak, de azt igen, hogy inkább azt tartsanak – jelenti ki határozottan, kiegészítve azzal: alapvetően rajtuk, vállalkozókon fog múlni, hogyan működik a rendszer a gyakorlatban.
– Kik fogadják majd el a kék frankot? – kérdezem Taschner Kurtot.
– Gyakorlatilag mindazok, akik belépnek a rendszerbe. Remélem, a mi példánkat követve a többi borászat és vállalkozó is tagja lesz majd.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy annyira elterjed ez a fizetőeszköz, hogy idővel akár a piacon is ezzel vásárolnak majd az emberek?
– Azt egyelőre nehezebben tudom elképzelni, hogy a szupermarketben a kék frankkal fizessünk, de a jövőben még akár ezt is el tudom képzelni. Miért is ne?