Újra bontott a VÉSZ

Miközben a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) ismét bontási akciót hajtott végre egy VII. kerületi, még épülő társasháznál, a gazdasági tárca építésügyi szakállamtitkára tájékoztatta a sajtót a lánctartozások visszaszorítását megoldani hivatott építtetői fedezetkezelőről és más, az ágazatot érintő jogszabály-módosításról.

Elbocsátások Kisbéren. Harminckilenc dolgozót érint a Wienerberger kisbéri téglagyárának bezárása – írta csütörtöki számában a 24 Óra. A gyárban az idén már nem volt termelés. Jelenleg is vannak eladatlan készleteik, ezek jövő év elejére fogynak el, addig lesz munkájuk a dolgozóknak – mondta a lapnak Bencze Norbert gazdasági igazgató. A munkavállalóknak a gyár segít az elhelyezkedésben, önéletrajz írásában, és az üzemben szabad internet-hozzáférést biztosítanak az álláskereséshez. A Wienerberger egyébként összesen 230 főt bocsát el.

Hathatós, a gyatra építőipari vállalkozói morál javítására és a lánctartozások visszaszorítására alkalmas eszköznek tartja az építtetői fedezetkezelő intézményét a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) ágazatért felelős szakállamtitkára. Szaló Péter egy, a sajtó munkatársai számára tartott tegnapi háttérbeszélgetésen számolt be a szakma által sokat kritizált „biztos kéz” néven is ismert rendszerről, valamint a Gyorsítás II. névre keresztelt jogszabálycsomag részleteiről. Mint közölte, a fedezetkezelő alkalmazása közlekedési beruházásoknál októbertől kötelező, míg a többi közbeszerzésnél a jövő év első napjától, a 90 millió forint összértékű magánprojekteknél pedig április 1-jétől kell fedezetkezelőt megbízni. Állami beruházásoknál a Magyar Államkincstár látja el a feladatot, ami havonta százezer forintjába kerül a beruházónak. Magánprojekteknél akár kereskedelmi bankok is lehetnek fedezetkezelők a minisztérium várakozásai szerint hasonló áron, mivel a kincstári tarifa beárazza a szolgáltatást. A struktúra lényege, hogy a beruházó és a kivitelező közé ékelt intézmény gondozza az adott építmény fedezetéül szolgáló összeget, amit a beruházás végeztével kap meg a vállalkozó. A rendszer alkalmas arra is, hogy az alvállalkozók közötti elszámolást is nyomon lehessen követni. Szaló Péter közlése szerint az építési engedélyezési eljárás is változik októbertől: a hagyományos családi házaknál az engedélyezés ideje 45 munkanap, a minősített könnyűszerkezetes készházaknál csak 22 nap lesz. Az eltérés indoka, hogy a készházak előzetes minősítésen esnek át, azok jellemzőit már hiteles dokumentum tartalmazza.
Mint arról lapunk is beszámolt, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) korábban élesen bírálta a kormányzati elképzeléseket, mondván, azok csak a gondok fokozására alkalmasak. A szakmai érdekképviselet egyebek mellett aggályosnak tartja, hogy a vállalkozók az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatják el, ha a kivitelezési munkák elvégzésére, de legalábbis az első részszámlájának benyújtásáig saját költségén fedezettel rendelkezik. Ez – mint hangsúlyozzák – ellentétes a mai építőipari gyakorlattal, hiszen, bár a klasszikus szerződéstípus alapján a vállalkozók a megrendelők irányába előteljesítésre kötelesek, a tényleges fedezettel általában nem rendelkeznek, az első beérkező részszámlájukból szokták kiegyenlíteni az anyagbeszállítóikat s munkaerejük költségeit. Az államtitkár erre úgy reagált, hogy „a követelés nem új, csupán a Ptk. vonatkozó rendelkezését kívánják betartatni”.
Miközben az NFGM könyvtártermében az államtitkár tájékoztatta a sajtót, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) újfent a tettek mezejére lépett: ezúttal egy VII. kerületi, még építés alatt álló társasház szellőzőrendszerének alumínium csöveit és szerelvényeit szállították el. A Garay utcai ingatlan építtetője 2008 januárja óta tartozik két magyar alvállalkozónak összesen 48 millió forinttal. Mint arról Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke tájékoztatott, a pénzt bírósági úton nem lehet behajtani, mert a fővállalkozó időközben csődöt jelentett. – Az ígéretek ellenére a kormány képtelen megoldani a lánctartozások problémáját az építőiparban. A rabló szélhámosok akarják perre vinni a dolgot, mert akkor négy-öt éven át tart a per, azalatt az érintett cég százszor tönkremegy, a rablók pedig eltűnnek a pénzzel – mondta a Hír TV-nek Éliás, hangsúlyozva: a jogi környezet nem kínál megoldást.