Van Japánban egy város, Toyota City. Igen, ez a nagy autógyár által alapított település, ahol négyszázezer ember él, óvodától az egyetemig tanul, és persze dolgozik a tervezőirodában vagy a futószalag mellett. Szurkol a Toyota sportegyesületeinek, részt vesz a dolgozók számára kiírt játékos vetélkedőkben, elolvassa a cég újságját és színházba jár, ahol az autógyártók adnak elő darabokat. A nagy autógyár mintapéldája annak, milyen egy modern kori, csak Japánra jellemző zaibatsu, pedig hivatalosan nem az. Ezeket a társaságokat ugyanis a háborús vereséget követően felszámolták, mivel a családi kézben levő óriáscégek a győztesek szerint túl nagy hatalommal rendelkeztek. A négy nagy, a Mitsubishi, a Mitsui, a Sumitomo és a Yasuda, valamint a 13 kisebb zaibatsu nagy kavarodásba kezdtek, részegységeket hasítottak ki belőlük, önállósodtak korábbi leányvállalatok, a nagy terv pedig az volt, hogy így teremtsék meg a gazdasági csoda alapjait. Az immáron keiretsunak nevezett hálózatok egy-egy bank köré csoportosultak, amelyek kölcsönt folyósítottak a cégeknek. A bezárási végzés idején a Mitsui-csoporthoz tartozott a Toyota vagy a Toshiba, amelyek önállósodtak. A Mitsui és a Sumitomo közösen végeznek banki tevékenységet, ám a cég inkább az utóbbi csoporthoz áll közel. Ezt a bankot egyébként épp mostanság akarja megvenni a Mitsubishi egyik leányvállalata. A háromgyémántos csoport a háborús vereség ellenére megőrizte vezető szerepét a kereskedelemben és az iparban.
Az egykori zaibatsuk nagy hatalommal bírtak, de a keiretsuk ereje még az övéken is túltesz, bár az 1989-es gazdasági válság megrengette őket, főleg a támogató bankokat. Az is kiderült az évtizedek során, hogy egy-egy keiretsu valamely cége a többi fölé tud nőni, s feszegeti a hálózatot. Nem meglepő, hogy ez a rendszer csak Japánban működik.
origo.hu
Milliárdos osztalékkal a zsebében panaszkodik a sanyarú helyzetre a 24.hu tulajdonosa
