A Magyar Írószövetség épületén ékeskedő forradalmi emléktáblát és Gérecz Attila 1956-os mártír domborművét tegnap mások mellett Tarlós István, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakcióvezetője, Csomós Miklós frakcióigazgató, Vasy Géza, az írószövetség elnöke, L. Simon László titkár, Mezey Katalin, az Írók Szakszervezetének titkára koszorúzta meg Szersén Gyula színművész közreműködésével. Az Arany János-díjakat idén Tamás Menyhért költő és Sarusi Mihály író vette át. Laudációt mondott Kalász Márton és Vathy Zsuzsa.
Tarlós István ünnepi beszédében nagy ívű tablót adott ama felejthetetlen két hétről, ami megtörte a bolsevizmus világuralmát. Az 1848–49-es szabadságharc szellemiségét idéző ’56-os forradalom és szabadságharc vezetői és résztvevői az előzőhöz hasonló hősies bátorságról és önfeláldozásról tettek tanúbizonyságot. Ahogy az 1848-as szabadságharcot a Habsburg-hatalom bosszúja követte, úgy az 1956-ost a bolsevista hatalomé. Ami szomorúbb, utóbbit magyar állampolgárok készséges asszisztenciája és túlkapása kísérte. Ma már tény, hogy Kádár János november 1. és november 4. között megjárta Moszkvát – mondta Tarlós István, aki emlékezett az 1989-es eufóriára, a fölívelésekre és a kiábrándulásokra is. Az, hogy a rendszerváltozás eddig nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, „köszönhető” a történelem, benne 1956 tendenciózus és hamis átértékelésének, ami nem más, mint a lélek megvakítása. Az élhető jövőt megvalósítók egyik fő célkitűzése az lesz, hogy a politikában és a kultúrában 1956, a magyar nép forradalma legyen erkölcsi zsinórmértékünk – mondta el többek között a frakcióvezető.
Üzentek Magyar Péternek: A gyermeknevelés és a gyermekvédelem nem politikai show-műsor