Borbíráló, tollfosztó, dologtiltó, lakomázó és még ki tudja, mennyiféle; Szent Márton legendáriumát és a hozzá rendelt tucatnyi népszokást úgy fújjuk, mint valami mondókát, és már kúszik is be közelibe a Márton-napi libavacsora képe, púposra halmozott lilakáposztával, tepsis krumplival, no meg a pohár újborral. Ha lenne közvélemény-kutatás a legnépszerűbb szentekről, a galliai Tours egykori püspöke valószínűleg az élbolyban végezne. És nem csak mesefilmre kívánkozó története miatt, hogy ugyanis a püspöki székre kiszemelt Szent Márton hiába bújt a rang és a vele járó világi hívságok elől a lehető legközelebbi libaólba, amint megtudta az elöljárók szándékát, az árulkodó libák elgágogták a titkot, így hát nem úszhatta meg a felszentelést. Pogányokat térített, adakozott, koldusokat karolt fel, majd évek múlva köztiszteletben álló egyházfőként halt meg Toursban. Aligha gondolta volna, hogy az utókor majd tort ül a neki szentelt napon, s a Márton-nap szóra pavlovi reflexszerűen már kordul is az ember gyomra. Márton lúdjai meg, ha tudták volna, hogy a júdáskodásnak ilyen fekete böjtje lesz, gunynyasztottak volna inkább némán alighanem. A kulturális turizmus programsorozat részeként idén országos összeesküvés készül a libák ellen; tájházak összefogásával megszámlálhatatlan helyszínen rendeznek búcsút, lakomát, mulatságot libato(u)r címszó alatt, és nagyjából nem akad olyan valamirevaló vendéglő, kiskocsma, amelyik ne készülne Márton-napi menüsorral. Elég lesz a sültek illata után menni. A szentendrei skanzen hagyományosnak számító újborfesztiválján a libalakomára tizenhárom kiállító újborát lehet végigkóstolni, a sült töktől a lúdkásán át a libacombig ívelő kulináriát mindkét nap délután négytől népzenészek és céhes legények felvonulásán lehet lemozogni, és lesz persze kézműves- foglalkozás, gyerekprogramok, sőt holnap délután fél négytől táncházba torkolló Vujicsics-koncert is, de a legígéretesebbnek azért a hagyományőrző óvónők tollfosztója ígérkezik. És persze Pest környéke messze nem a világ közepe. Konyáron a falumúzeumban sütögetik közösségileg a pecsenyét, az abodi tájházban filmvetítéssel és fotókiállítással spékelt őszbúcsúztatásra készülnek, Szarvason a Márton-napi vesszőhordás hagyományait elevenítik fel, a felpéci tájházban kenyérsütésre szalad össze a falu, és így tovább majdhogynem a végtelenségig. Tessék érdeklődni a sarki közértben, a kocsmában, a postásnál, a legjobb tipp mindig a szóbeszéd, libát enni pedig – a babona szerint – legkésőbb Márton napján muszáj, mert hát ki akarna egész évben éhezni?

Így emelkedett a magasba a rakéta – videón a magyar űrhajós fellövése