Ma már jóval kevesebb pénzük van a magyaroknak az élelmiszer-vásárlásra, mint évtizedekkel ezelőtt. Még a szocializmus idején is sokkal kedvezőbb volt ugyanis az átlagpolgár havi átlagkeresete és az élelmiszerárak egymáshoz viszonyított aránya. Ez az egykori budai Skála áruház helyén felépült Allee bevásárlóközpont tegnapi megnyitóján hangzott el az Interspar áruház bemutatásakor. A piaci szakértők felidézték a hiánygazdaság közepén, 1976-ban megnyitott Skála áruház fénykorában jellemző élelmiszerárakat, amelyet lapunk összevetett az akkoriban jellemző átlagkeresetekkel.
Mennyiségét tekintve a nyugati típusú plázák őseként elhíresült Skála első évtizedeiben jóval több fogyott pékáruból, tejtermékből, húsáruból, zöldségből, gyümölcsből, mint manapság. Ennek hátterében az áll, hogy a korabeli átlagkeresetekből a lakosságnak nagyobb arányban futotta ennivalóra, mint 2009-ben. Vegyünk egy példát: a statisztikák szerint harminc évvel ezelőtt az egyhavi átlagkereset a szocialista szektorban 3877 forint volt, míg egy kilogramm kenyér 4 forint 40 fillérbe került. 2009-ben az első nyolc hónap tükrében a havi nettó átlagkereset 122 ezer forint, miközben egy kilogramm fehér kenyér átlagosan 180 forintba kerül. A számok azt mutatják: harminc évvel ezelőtt több mint 880 kilogramm kenyér jött volna ki az egyhavi keresetből, míg idén az átlagpolgárnak csupán 667 kilogrammra és néhány szeletre futná.
– Minden alapvető élelmiszerből kevesebbet fogyasztunk, s a változás harminc év távlatában néhol egészen drasztikus: a vörös húsok vagy a tojás fogyasztása megfeleződött, de jelentősen kevesebbet vásárolunk sajtból, sörből, vagy éppen égetett szeszes italokból is – mondta el lapunknak Dörnyei Otília, a GfK piackutató vállalat ügyfélkapcsolati igazgatója. Megtudtuk: az, hogy a keresetükből százalékos arányban menynyit fordítanak az emberek élelmiszerre, hűen tükrözi a gazdaság fejlettségét, a magyar vásárlóerőt.
Márpedig a statisztikák alapján 2000-ben még 29 százalékos volt az élelmiszerre fordított költések aránya idehaza, míg 2006-ban már csak 23 százalék. A szakértő megállapította: a családok szabadon elkölthető jövedelme már a válság előtt is zuhanásnak indult, aminek oka, hogy túlságosan megnőttek a háztartások kötelező terhei. A GfK szakértője hangsúlyozta: az elfogyasztott mennyiségek évtizedek óta folyamatosan csökkennek, aminek hátterében a gazdasági tényezők mellett a tudatosabb fogyasztás, a modernebb technológia és a megváltozott életmód is áll.
A vásárlók reakcióit 2009-ben a begubózás, fillérszámolgatás jellemzi, s a ma fogyasztóját egyre inkább érdekli az akciós vásárlás lehetősége. Dörnyei Otília úgy véli, a 2010-es év is ugyanolyan nehéz lesz, mint az idei, a vásárlásokban további visszaesés várható. Egyelőre ugyanis nem látni annak jelét, hogy a jelenlegi, eladósított magyar gazdaságban belátható időn belül nőni fog a családok jövedelme – tette hozzá.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
