Folytat-e vizsgálatot az ügyészség a – moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítése kapcsán a sajtóban megjelent újabb információk alapján feltételezhető – nyilvánvaló vagyonvesztés büntetőjogi felelősségének felderítése tárgyában, illetve mérlegeli-e az ügyészség a büntetőjogi felelősség felderítésétől függetlenül is a vagyonvesztés polgárjogi reparálásának lehetőségét? – többek ezekkel a kérdésekkel fordult tegnap a legfőbb ügyészhez Gruber Attila, tudta meg lapunk. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes tagja – a Heti Válaszban tegnap megjelent, a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának visszásságait újabb adalékkal bővítő cikke nyomán – Kovács Tamásnak írt levelében arra a kérdésre is választ vár, hogy van-e magyarázata jogszerű eljárás esetén annak, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., a Külügyminisztérium közvetítésével az ingatlant – 2005-ben mindenféle közbeszerzési eljárás és kormányfelhatalmazás nélkül – a reális vételár töredékét, 3,5 milliárd forintot ajánló Air Diamond elnevezésű offshore cégnek értékesítette.
Mint ugyanis egy, a Heti Válasz birtokába került levél alapján kiderült, az orosz főváros központjában, az új orosz parlament (duma) és a miniszterelnöki hivatal közelében elhelyezkedő ingatlant legalább ötmilliárd forinttal többért lehetett volna eladni. A 17 ezer négyzetméteres épületkomplexum – amelynek eladását egyébként utólag, 2006-ban hagyta jóvá a Gyurcsány-kabinet, majd 2008-ban közbeszerzési pályázaton végül „ismét” az Air Diamondnak értékesítette – ugyanis a jelenlegi, 3,5 milliárdos szerződés alapján 206 ezer forintos négyzetméteráron kelt el, holott „a 2005–2006-os időszakban Moszkva központjában az irodaépületek vételára négyzetméterenként 3000 és 4000 euró (810 ezer és 1,3 millió forint) között volt”. Ráadásul az ingatlan eladása során közvetítő orosz tanácsadó iroda levele alapján az épületegyüttesre többen is ajánlatot tettek, 30 és 50 millió euró (8,1–13,5 milliárd forint) közötti értékben.
Az ügyben egymásra mutogat a Külügyminisztérium és az MNV-t (illetve a jogelőd Kincstári Vagyoni Igazgatóságot) felügyelő Pénzügyminisztérium. Horváthné Fekszi Márta korábbi külügyi államtitkár szerint az ingatlanértékesítésről az akkor Veres János által igazgatott pénzügyi tárcánál döntöttek. A Bem tér felelőssége ugyanakkor az orosz közvetítő levele alapján igencsak kérdéses, hiszen a moszkvai cég a Heti Válasznak írt viszonlevelében arról is tájékoztatást adott, hogy „az ajánlatokat érkezésük sorrendjében továbbítottuk a kereskedelmi képviseletre és a moszkvai magyar nagykövetségre, a nagykövet úr részére”.
A külügyi bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt szerint az eladással kapcsolatban ráadásul azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szövevényes ügy kapcsán felmerülhet, hogy – az offshore-os bűvészkedés miatt – a vevőt nem Oroszországban, hanem a magyar határon belül érdemes keresni.

Jönnek a harctér rettegett sárkányai – 56 új Gidrán erősíti a magyar srácokat