Évekig tartó procedúra vár azokra a becsapott hitelezőkre, aki vissza szeretnék szerezni a pénzüket – közölte lapunkkal Csatlós Csilla, a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo ügyvezetője. A szakember tapasztalatai szerint van, aki inkább bele sem vág a tartozás behajtásába, mert úgy gondolja, hogy a kétes eredmény nem éri meg a fáradozást és azt a több százezer forintra rúgó ügyvédi díjat, ami a büntetőeljárással jár.
Aki mégis elindul a pénze után, az két lehetőség közül választhat: vagy polgári úton indít eljárást, vagy feljelentést tesz. Ez utóbbi főképp akkor használatos, amikor a hitelező előtt is nyilvánvaló, hogy az adósa el akarja tüntetni a cég vagyonát, hogy ne lehessen rajta behajtani a tartozást. Ezek az eltüntetések gyakran nagyon sikeresek. Előfordult már, hogy egy többmilliárdos forgalmat bonyolító cég után a felszámolásnál összesen kétszázezer forint értékű irodafelszerelést tudtak csak elárverezni. Csatlós Csilla szerint a cégek gyakran úgy próbálják leplezni a vállalkozás széthordását, hogy hamis követeléseket mutatnak ki, amelyekről csak hónapok múlva, a felszámolóbiztos munkája során derül ki, hogy semmiféle alapjuk nincs.
A feljelentést követően elindulhat a nyomozás. Az eljárás része az igazságügyi könyvszakértői vizsgálat, amely többnyire igazolni tudja a bűncselekményeket. Csatlós Csilla szerint egy ilyen vizsgálat hónapokig, de akár egy évig is eltarthat. A gondot többek között az jelenti, hogy a vállalkozások egy része nem csak a vagyonát, a dokumentációját is eltünteti. Az ügyvezetők elképesztően átlátszó hazugságokkal próbálják megindokolni a könyvelés hiányát: csőtörés volt az irodában, és szétáztak a papírok; feltörték a kocsit, és elvitték az öszszes dossziét; vagy leégett az iratszekrény. Bár az is bűncselekménynek számít, ha valaki nem tud elszámolni a dokumentációval, így mégis jobban jönnek ki az ügyből a csalók, mintha a könyvszakértő kezére kerülnének a papírok.
– A vizsgálat végeztével általában beigazolódik a gyanú, és ekkor zár alá vetethetjük a cég vagyonát, vagyis azt a néhány dolgot, amit a tulajdonosok nem mentettek ki – közölte az ügyvezető. A vállalkozások kisöprése egyébként nem túl körmönfont módszerekkel történik. A tulajdonos gyakran még a felszámolás előtt létrehozza a régi cége ikertestvérét, és abba pakolja át a vagyont. A magyar hatóságok lassúsága miatt még kapkodniuk sem kell, hiszen jellemzően több mint egy évük van az értékek eltüntetésére. Csatlós Csilla szerint hiába kapnak letöltendő vagy felfüggesztett börtönbüntetést a tisztességes cégek átverői, az erkölcsi győzelemmel a hitelezők nem mennek semmire, hiszen többnyire nem látják viszont a pénzüket. Ráadásul a bedőlt cégek tulajdonosai a büntetés letöltése után folytathatják, amit elkezdtek, igaz, akkor már nem a saját nevükön jegyzik a vállalkozásokat, mert a tartozás miatt nem lehet vagyonuk, hanem a rokonaik, vagy a balhét helyettük elvivő nincstelenek segítségével alapítanak cégeket.
Csatlós Csilla szerint a hitelezők is túl későn eszmélnek. – Ha felmerül a gyanú, hogy az adós be akarja dönteni a cégét, akkor akár egy harmincnapos tartozással is követeléskezelőhöz kell fordulni – közölte az ügyvezető. Ezzel szemben a hitelezők gyakran kétszáz-háromszáz napos fizetési késedelem után kapnak a fejükhöz. Csatlós Csilla szerint már az is gyanús lehet, ha az adós egy ideje nem veszi fel a telefont, vagy nem válaszol a levelekre. Persze az is lehet, hogy csupán nagyon elfoglalt, ám a hazai viszonyok ismeretében sajnos valószínűbb, hogy rosszban sántikál. A Direktinfo ügyvezetője szerint a csalások azon túl, hogy sokakat megkárosítanak, az egész országra rossz fényt vetnek. Van olyan külföldi hitelbiztosító, aminek egy magyar vevő több száz milliós kárt okozott, ezzel rontva a tisztességes magyar cégek ottani megítélését.
origo.hu
Halott csecsemőt találtak egy magyarországi üzem mosdójában
