Nemcsak a szocialisták, de jó néhány párttársa sem szavazta meg a politikusnak az Oszkó Péter által jegyzett salátatörvényhez benyújtott törvénymódosító javaslatát, amely mindenkit kiszervezett volna a közszférából, akinek munkája nem függ össze az alaptevékenységgel. A szabad demokraták közül Eörsi Mátyás, Lakos Imre, Hankó Faragó Miklós és Geberle Erzsébet szavazott Magyar Bálint ellen, míg Horn Gábor, Bőhm András és Velkey Gábor nem nyomtak gombot, pedig az ülésteremben tartózkodtak. A módosítás az egészségügyben, a szociális ellátásban, a gyermekvédelemben, a köz- és felsőoktatásban, a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szerveknél, a művészeti, a közművelődési és közgyűjteményi, a testnevelési és sportintézmények, továbbá a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményeknél foglalkoztatottakat érintette volna. Az alaptevékenységgel közvetlenül nem összefüggő tevékenységet végez például az óvodákban a dada, az iskolákban az iskolatitkár, a portás, a gazdasági igazgató, a könyvelő, a takarítónő, a konyhai dolgozók. Az érdekvédők korábban felszólították Magyar Bálintot, hogy vonja vissza a javaslatát, mert az tömeges elbocsátásokat és bércsökkenést eredményezne.
Tegnap kiderült, hogy Magyar nem nyugszik bele a vereségbe. Továbbra is a közalkalmazotti jogviszony tömeges megszüntetése a célja, most azonban nem átfogó törvénymódosítással próbálkozik, hanem szféránként igyekszik szabályozni a kérdést. Információink szerint az MSZP csütörtök délutáni frakcióülésén kiosztottak egy, a Hiller István-féle felsőoktatási törvénymódosító javaslathoz benyújtott, Magyar Bálint által jegyzett indítványt, amely az egyetemi oktatógárdához nem tartozó dolgozók közalkalmazotti státusának megszüntetéséről szól. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke lapunknak megerősítette, hogy látta a Magyar-féle javaslatot, amit elfogadhatatlannak tart, arról tárgyalni sem hajlandó.
A csőd szélén álló kormányzatnak és a kivéreztetett intézményeknek azért éri meg a dolgozók közalkalmazotti státusának megszüntetése, mert így az alkalmazottak elbocsátása sokkal egyszerűbb és olcsóbb. Míg egy közalkalmazott szolgálati idejétől függően akár nyolchavi végkielégítésre is jogosult, addig egy rendes munkaviszonnyal rendelkező munkaerő legfeljebb kéthavi végkielégítést kaphat, ahogy a közszolgáknak járó jubileumi juttatásoktól és cafetériás kedvezményektől is elesik. Rájuk a bértábla sem vonatkozik, vagyis fizetésemelésükre nincs garancia. Sőt, az intézmények akár azt is megtehetik, hogy elbocsátják a magas – még a közalkalmazotti bértábla szerinti fizetéssel alkalmazott – gazdasági igazgatókat, főkönyvelőket, és sokkal kevesebb pénzért vesznek fel új munkaerőt.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
