Csehországi huzavona az alapjogi charta körül

A cseh televízió élő adásban közvetíti az alkotmánybíróság ülését, amelyen döntés születik a parlament szenátusa több tagja által benyújtott, a lisszaboni szerződés újabb felülvizsgálását követelő indítványok ügyében. Közben a Cseh–Morva Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (CMKOS) is jelezte: nem tartja helyénvalónak, hogy az EU-szerződéshez csatolt alapjogi charta Csehországban ne legyen érvényes. Ugyanakkor több felmérésből kitűnik, a Václav Klaus elnök által állított mentességi kivétellel a megkérdezettek többsége egyetért.

Somogyi Mátyás
2009. 11. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legújabb beadványaikban a szenátorok egy csoportja azt követeli, hogy az alkotmánybírósági procedúra során „eurokonform” alaptörvény-magyarázatból, ne pedig az alkotmány úgymond „autentikus” értelmezéséből induljanak ki. Alkotmányjo-gászok és politikai elemzők esélytelennek tartják a szenátorok érvelését, úgy vélik, a legfelső bírói taláros testület ezúttal is kimondja, hogy a lisszaboni szerződés nem ellentétes a cseh alkotmánynyal. A polgári demokrata (ODS) Jirí Oberfalzer, az elégedetlenkedő szenátorok egyike kijelentette, nem kizárt, hogy az alkotmánybíróság eljárását az európai bíróságokon fellebbezik meg. Pavel Rychetsky alkotmánybírósági elnök az uniós szerződés felülvizsgálását célzó múlt heti szenátori javaslatokat „obstrukcióízű” eljárásnak minősítette.
A szerződés ratifikálási előkészületeinek kapcsán megszólaltak a szakszervezetek is. Milan Stechnek, a CMKOS elnökének nem tetszik, hogy Klaus kérésére és a kormány hozzájárulásával Csehország kikerül az alapjogi charta hatálya alól. Nehezményezi, hogy a mentesség következtében csorbulhatnak a cseh munkavállalók és a szakszervezetek jogai. Sérülhet például a vállalatok tevékenységére vonatkozó információkhoz, a kollektív tárgyalásokhoz, a felmondásokhoz, sőt általában a szociális biztosításhoz való jog. A szakszervezetek mérlegelik, mondta Stech, hogy a mentességet az alkotmánybíróság elé viszik. Kifejtette, nem céljuk a lisszaboni szerződés ratifikálási folyamatának megzavarása. A további lépésekről a kialakult helyzet elemzése alapján döntenek majd, mondta, hozzáfűzve, azt szeretnék megvizsgálni, hogy Klaus és a kormány eljárása összhangban van-e az alkotmánnyal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.