Elfogult, egyoldalú konferencia a rasszizmusról

Miként csökkenthető a magyar társadalomban az utóbbi néhány évben erősödő rasszizmus és faji diszkrimináció? – többek között erre kerestek választ az Rasszizmus és Intolerancia Elleni  Bizottság kerekasztal-tárgyalásán hétfőn Budapesten a meghívott kormányzati, civil és szakmai szervezetek képviselői. A rendezvény célja az volt, hogy ösztönözze válaszintézkedésekre a kormányzati és nem kormányzati köröket az idegengyűlölettel, az antiszemitizmussal és az intoleranciával szemben.

A testület. A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottság az Európa Tanács szakosított testülete, amelynek célja a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia elleni küzdelem a szervezet 47 tagállamában. Az ECRI tevékenysége minden olyan intézkedésre kiterjed, amely ahhoz a küzdelemhez szükséges, amelynek célja az erőszak, a diszkrimináció és az előítéletek visszaszorítása, amikkel személyeknek vagy személyek csoportjainak kell szembesülniük faji hovatartozásuk, bőrük színe, vallásuk, nemzetiségük, nemzeti vagy etnikai származásuk alapján.

Christian Ahlund a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) konferenciáján, a testület legfrissebb magyarországi jelentésének elemzésén arról beszélt, tovább kellene finomítani a büntető törvénykönyvet (Btk.), mert a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban vannak még hiányosságok a magyar jogszabályokban. Speciális jogszabály megalkotását sürgette azért, hogy súlyosbító körülmény lehessen a rasszista motiváció. Úgy vélekedett, hogy a rasszizmus polgárjogot látszik nyerni Magyarországon, és a helyzetet tovább élezheti, hogy a választások előtt előtérbe kerülhetnek a kisebbségekkel kapcsolatos előítéletek.
Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint is szükséges a törvénymódosítás, mivel másképp nem változtatható meg a jelenlegi bírói gyakorlat. A jogász hibásnak nevezte azt az álláspontot, ami szerint egy csoporttal szembeni gyűlöletbeszéd esetében nincs lehetőség a csoport tagjának az egyéni fellépésre, csak akkor, ha „azonosítható” az érintett személy.
Eva Smith Asmussen, az ECRI elnöke arra figyelmeztetett, súlyos társadalmi probléma a faji diszkrimináció, ezért komoly kormányzati és civil elkötelezettségre lenne szükség. Elmondta, aggodalomra adnak okot a roma közösséget ért támadások, valamint a cigányellenes és antiszemita beszédmód, amelyet már közszereplőktől is hallani lehet.
A kerekasztal-tárgyalás célja az volt, hogy a kormány, a szakpolitikusok, a tudományos kutatók, a szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek országos szintű vitát tartsanak a rasszizmusról és a különféle formában megjelenő diszkriminációról, intoleranciáról. Ehhez képest az ECRI budapesti kerekasztala szögletesre és politikai szempontból egyoldalúra sikeredett. Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselőn és Avarkeszi Dezsőn, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárán, valamint Szabó Vilmoson, a Külügyminisztérium államtitkárán kívül a többi parlamenti párt semmilyen szinten nem képviseltette magát. Az ellenzék – beleértve a kormányt kívülről támogató SZDSZ-t is – érthetetlen módon szinte már tüntetés számba menően maradt távol az eseménytől. A néhány alacsonyabb beosztású minisztériumi köztisztviselőn, az ombudsmani hivatalok beosztott munkatársain, a témában érdekelt civil szervezetek képviselőin, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársain kívül az igazságügy tárca irányítása alatt működő Egyenlő Bánásmód Hatóság, valamint a Független Rendészeti Panasztestület képviseltette magát. A szocialista politikusok jelenléte is szinte csak saját előadásukra korlátozódott, ezután egyéb fontos teendőik elszólították őket.
Noha Bárándy Gergely még jelen volt a konferencián, amikor például a hozzászólások között Bársony János szakértő szó szerint „állami faji megkülönböztetéssel”, apartheidpolitikával vádolta meg a magyar államot, amikor úgy fogalmazott, hogy itt „a rasszjegyek általi megkülönböztetés állami politikai szinten folyik”, ám ennek határozott visszautasítására a jelenlévő szocialista politikus sem érzett késztetést.
A politikai jobboldalhoz tartozó civil szervezetek feltűnő módon nem képviseltették magukat a konferencián, vagy kevesen vannak, akik a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelmet kiemelt fontosságúnak tartanák, vagy ha vannak ilyenek, akkor érthetetlen, miért nem találják meg az együttműködés formáját az ECRI szervezetével, annak magyarországi irodájával. Hiszen például a vallási meggyőződés miatti hátrányos megkülönböztetés ellen is mód nyílna e szervezet segítségét igénybe véve fellépni. Míg a romák hátrányos megkülönböztetésére igen alapos és konkrét példákat vonultat fel a jelentés, addig nem találtuk nyomát a keresztények elleni durva sértéseknek, de az egyházi iskolák állam általi hátrányos megkülönböztetése a finanszírozás terén sem került be a dokumentumba.
A jobboldali politikusok távolmaradása miatt reagálás nélkül maradt a dokumentum ama kitétele is, hogy „az olyan csoportok, mint például a Magyar Gárda, szintén nyíltan antiszemita nézeteket vallanak, és nem kormányzati szervek arról számolnak be, hogy egyes jelentős politikai pártok nem sokat tesznek azért, hogy elhatárolódjanak az ilyen nézetektől”.
Szóba került viszont Kertész Imre Nobel-díjas író elhíresült kijelentése, miszerint „rasszisták és antiszemiták uralják a közbeszédet” Magyarországon. Ezt Halmai Gábor, az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ igazgatója idézte fel a Szólásszabadság és rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus és intolerancia a közbeszédben címet viselő II. ülés moderátoraként. Halmai aláhúzta: „Kertész Imre alapvetően helyesen írta le a közállapotokat. Az embernek magyarként ambivalens érzései vannak, mindenkinek sérti a büszkeségét, ha elmarasztalják a hazáját”, mondta, majd hozzáfűzte: „nemzetközi intésekre, nemzetközi szankciók kilátásba helyezésére lenne szükség”.
Az ECRI ebben a jelentésben kiemelte az Egyenlő Bánásmód Hatóság jelentős szerepét, amely 2005 óta működik olyan fórumként, ahol további jogorvoslatot lehet kezdeményezni hátrányos megkülönböztetés esetén. A konferencián Pap András, az MTA tudományos főmunkatársa ugyanakkor kritikaként fogalmazta meg a hatósággal szemben, hogy csekély számban állapítja meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Az ECRI elismeréssel vette tudomásul azokat a kormányzati intézkedéseket amelyek elősegítik a hátrányos helyzetű személyek, többek közt a romák integrációját.
Az ECRI ajánlása, hogy Magyarországnak felül kell vizsgálnia, helyénvalók-e azok a büntetőjogi rendelkezések, amelyek a rasszista megnyilvánulások ellen irányulnak. Létre kell hozni egy olyan független rendszert, amely figyelemmel kísérné a roma gyerekek iskolai szegregációjának a megszüntetését. Olyan módszereket kell kidolgozni, amelyek révén beszerezhetővé válnak a kisebbségi csoportok teljesítményének felméréséhez szükséges adatok az élet különféle területein, mint például az oktatás, az egészségügy és a munkaügy, figyelembe véve a személyes adatvédelem alapelveit.