Elkerülhető a vagyonadó megfizetése

Akkor is van mód a vagyonadó befizetésének elkerülésére, ha az Alkotmánybíróság csak tavasszal dönti el: összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel ez a közteher.

Szinte biztosra vehető, hogy a vagyonadót a jövő év közepén eltörlik. Nem mindegy azonban, hogy mikor és mi módon helyezik hatályon kívül az új közteherről szóló jogszabályt. Főként azért nem, mert az Oszkó Péter vezette Pénzügyminisztérium által kitalált adó első részletét legkésőbb tavasszal le kell róni. Az egyszerűsített vállalkozói adót fizetők (eva) február 25-ig, a magánszemélyek május 20-ig, míg a cégek május 31-ig kötelesek a vagyonadó felét átutalni. Egyébiránt e határidőkig a bevallásokat is el kell juttatni az adóhatósághoz.
A Fidesz minden lehetséges fórumon rögzítette már, hogy amennyiben jövőre hatalomra kerül, első intézkedései között megszünteti a vagyonadót.
*
Ám a választásokat feltehetőleg április környékén tartják majd, így könnyen megeshet, hogy az új kormány megalakulásáig a vagyonadó felét mindenkinek be kell majd fizetnie.
Emiatt különösen fontosnak látszik, miként dönt a vagyonadóról az Alkotmánybíróság (AB). Eddig a taláros testületnél kilencen támadták meg a jövőre fizetendő teherről szóló törvényt. Az AB sajtófőnöke a napokban azt közölte a Magyar Nemzettel: a bírák az idén biztosan megkezdik a vagyonadó tárgyalását, ám döntés vélhetőleg csak 2010 elején várható. Eszerint az sem kizárt, hogy az alkotmányvédő testület február– március táján hirdet ítéletet. Ha így történne, például az evásoknak már a bírák határozata előtt le kellene róniuk a vagyonadó felét.
Megeshet tehát, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a vagyonadó-törvényt, de egyeseknek mégis be kell fizetniük az első részletet. – Erre az eshetőségre kínálkozik megoldás – vélekedik Cservák Csaba szakjogász – ez pedig nem más, mint az alkotmányjogi panasz. Az ügyvéd lapunknak nyilatkozva rámutatott: e jogi lehetőséggel azok élhetnek, akiknek valamely fontos alkotmányos joga sérült, méghozzá olyan jogszabály miatt, ami ellentétes az alaptörvénnyel. – Egy alkotmánysértő új adó elméletileg sértheti a polgárok tulajdonhoz való jogát, így azok, akik a vagyonadótörvény alapján kötelesek lennének fizetni, az AB döntésének kihirdetése előtt bátran a testülethez fordulhatnak alkotmányjogi panaszukkal – fejtegette Cservák. Majd folytatta: beadványukban azt kérhetik, hogy a bírák az ő esetükben visszamenőlegesen mondják ki az új adóról szóló jogszabály alkotmányellenességét. Erre azért lehet szükség, mert az Alkotmánybíróság rendszerint a jövőre nézve semmisíti meg az alaptörvénybe ütköző passzusokat.
A Független Jogász Fórum elnöke úgy véli: ha az AB a vagyonadót alkotmányellenesnek találja, minden bizonnyal szintén eszerint jár majd el, és a jövőre nézve helyezi hatályon kívül a törvényt. – Ez azzal járna – magyarázta –, hogy egy bizonyos időponttól nem kellene vagyonadót fizetni, de előtte igen. Az alkotmányjogi panasz viszont pontosan arra szolgálna, hogy az ezt a lehetőséget kihasználók a személyes visszamenőlegesség miatt mentesüljenek az egyébként alkotmányellenes passzusok, s így a vagyonadó megfizetése alól.
Cservák Csaba az alkotmányjogi panasszal kapcsolatban megemlítette, hogy ezzel általában csak akkor lehet élni, ha az alapjogaiban megsértett személy minden jogorvoslati fórumot – hatósági másodfok, bíróság – végigjárt, vagy az ő esetében ilyen nem is volt. Csakhogy a vagyonadónál a polgároknak magunknak kell megállapítaniuk lakásuk forgalmi értékét, vagyis az adó alapját, s ezután számításaikat tudatni az adóhivatallal. – Itt – az önbevallásnál – tehát kezdetben nincs hatósági határozat, így nincs mi ellen fellebbezni, nincs mit bíróságon megtámadni – érvelt az alkotmányjogász. Az ügyvéd szerint éppen ezért élhetnek alkotmányjogi panasszal azok, akiket az AB döntésének megszületése előtt vagyonadó-fizetésre kötelez a törvény. Más persze a helyzet – tette hozzá –, ha az APEH már hozott határozatot az ügyben –; ekkor ugyanis végig kell menni a jogorvoslati eljárásokon. A Független Jogász Fórum elnöke végül közölte: az lenne a legszerencsésebb, ha az alkotmányvédő testület mielőbb meghozná határozatát, megelőzve ezzel egy jogilag is visszás helyzet kialakulását, valamint azt, hogy polgárok sokasága nyújtson be alkotmányjogi panaszt.