Úgy tűnik, nem csak a BKV-nál divat a továbbszolgálás. Lapunk ugyanis több forrásból is arról értesült, hogy Farkas Istvánt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) felügyeleti tanácsának volt elnökét tanácsadói munkakörben továbbra is foglalkoztatja a felügyelet. Magánál a PSZÁF-nál is érdeklődtünk arról, hogy milyen munkát végez náluk a volt elnök, és azt is szerettük volna megtudni, hogy milyen javadalmazásban részesül, ám a kérdéseinkre nem kaptunk választ. Az elnök „távozása” egyébként elég furcsán zajlott, ugyanis a válság idején tanúsított munkáját ért kritikák kereszttüzében lemondott, Bajnai Gordon miniszterelnök pedig el is fogadta a lemondását, majd nem sokkal később a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át, mivel „eredményesen őrködött a pénzügyi szektor biztonságos, tisztességes működése felett”.
A kormány most éppen azon dolgozik, hogy a felügyelet vezetését fenekestül felforgatva bebetonozza a jelenlegi vezetőket a fontos pozíciókba. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a jövőben a kormány illetékesei egy elnökkel és két helyettessel képzelik el az intézmény működését. A dolog pikantériáját az jelenti, hogy annak idején épp ők verték szét ezt a vezetési formát 2004-ben. Az akkori elnök, Szász Károly menesztése után a kis létszámú vezetés helyére egy népes, a felügyeleti tanács tagjaiból, főigazgatóból és a helyettesekből álló vezetést hoztak létre. A régi-új ötlettel azok a szocialista politikusok – Szabó Lajos, Molnár László és Keller László – álltak elő, akik Szász Károly emlékezetes, később a munkaügyi bíróságon jogszerűtlennek kimondott elmozdításakor vezetési modelljében is hangosan támadták a felügyeletet.
Egyelőre kérdéses, miként jutott eszébe a három szocialista politikusnak az egy elnök és két alelnök alkotta felügyeleti felállás, az viszont már aligha igényel sok fejtörést, miért neveznék ki a vezetőket hat évre. A vezetői mandátumok tervbe vett időtartama ugyanis azt eredményezné, hogy helyetteseivel egyetemben az új elnök a jelenlegi ciklus utolsó hónapjaiban jutna megbízatáshoz, így hármójuk hivatali ideje jócskán túlnyúlna a következő kormány négy esztendején. Az elképzelés egy másik furcsasága, hogy a jelenlegi főigazgató és helyetteseinek megbízása megszűnne, ám továbbra is közszolgák maradnának, és a PSZÁF-nál kapnának munkát, illetve főtanácsadói címet.
Ha a szocialista javaslatcsomag átmegy a parlamenten, az új vezetők anyagilag sem járnak majd rosszul, a fizetésüket ugyanis a jegybank elnökének jövedelmével kötnék össze. Az elnök a 2008-as adatokkal számolva havi négymillió forintot, Simor András fizetésének a felét kapná, míg az alelnököknek a negyede, havi kétmillió forint járna. Ráadásul amikor távozniuk kell majd, jó vastag pénztárcával állhatnának tovább. Az elnöknek a kormány törvényjavaslata szerint 48 millió, az azt módosító javaslat szerint pedig 24 millió forint járna, míg az alelnökök 12 millió forinttal lennének gazdagabbak, ha megszűnne a munkaviszonyuk. Ráadásul még egy „életbiztosítást” is tartalmaz a rendelkezés, ugyanis a módosító javaslat kimondja, hogy amennyiben az elnök vagy valamelyik alelnök meghal, akkor az özvegye vagy örökösei kapják meg a fent említett összegeket. Hogy a végkielégítés kifizetésének ez a halálon is túlnyúló a formája mennyire elterjedt hazánkban, azt a munkajogban járatos szakemberek egy szóban foglalták össze: semennyire. – Általában csak akkor jár végkielégítés egy köztisztviselőnek, ha neki nem felróható okból szüntetik meg a munkaviszonyát, vagyis ha a munkaviszony azért szűnik meg, mert az illető elhalálozott, akkor nem lehet végkielégítést fizetni az örökösöknek – nyilatkozta lapunknak Trinn Gábor ügyvéd. A szakember szerint egyébként sem etikus egy nyilvánvaló kormányváltás előtt kulcsfontosságú beosztású köztisztviselőket kinevezni olyan időtartamra, amely még a következő kormányzati cikluson is átível.
origo.hu
Bravó, Kúria, el a kezekkel a zsaruktól!
