EU-s pályázatok: 2963 nap csúszás

Nem véletlen, hogy nem érezhető a hazai gazdaságban az uniós pénzek beáramlása: a programok szétaprózottak, indokolatlan célokat szolgálnak, és alig egyötödüket fordítják gazdaságfejlesztésre. Az AAM Tanácsadó Zrt. legfrissebb tanulmánya szerint még stratégiát sem sikerült alkotni a brüsszeli források lehívására.

Elérhetetlen álomnak tűnik, hogy az EU-s pénzek segítségével húzhassuk ki a kátyúból az uniós szinten utolsó helyen álló hazai foglalkoztatás szekerét. Bár jövőre már félidejéhez érkezik az uniós forrásokra alapuló Új Magyarország fejlesztési terv (UMFT), a felzárkózási pénzeknek eddig mindössze hét százalékát sikerült lehívni, sőt a tavalyi tervek számait még idén október végéig sem sikerült teljesíteni. A helyzet akkor sem kedvezőbb, ha az eddig lekötött forrásokat nézzük, ugyanis még ezek jövőbeli kifizetéseinek esetén sem várható jelentős hatás a munkahelymegőrzésben – derül ki az AAM Tanácsadó Zrt. ma megjelenő tanulmányából. A tizenegy uniós ország 1500 sikeres beruházása alapján készült elemzés szerint még azok a markáns kitörési pontok sem látszanak az UMFT-ben, amelyek egy fenntartható gazdasági fejlődést és egy magasabb életszínvonalú Magyarországot körvonalaznának. A hiba forrása a programok 2004–2006-os tervezésénél keresendő: a legtöbb pénzről, vagyis az úgynevezett kiemelt és nagyberuházásokról a kormány ugyanis egyedileg döntött, főként az elitlobbi érdekeit szem előtt tartva, így közvetlen gazdaságélénkítésre az egész keret 20-23 százalékát hagyták. Az AAM szerint a forrásokat ekkor olyan beruházások irányába terelték, amelyeket nem egy felzárkózó, hanem egy jól működő gazdaságra szabtak. – Sok támogatott program nem mutat semmiféle kitörési lehetőséget az adott település vagy térség számára, ráadásul a fenntartásuk sem biztosítható a későbbiekben. A szakértői csapat szerint a legnagyobb probléma, hogy több év alatt sem sikerült olyan fejlesztési célokat kitűzni, amelyek egymást erősítve valamiféle jövőképet alkotnának. – A gazdaságpolitika megfelelő szintjein jelenleg nem látszanak a valós szerkezeti gondokra megoldást nyújtó fejlesztési irányok, állapítja meg az AAM. Tanulmányukban leszögezik, az idén áprilisban közölt pályázati ütemtervet alapul véve a kiírások valós megjelenési időpontjai összesen 2963 nap csúszást mutatnak. Máshogyan nézve csak az utóbbi fél évben mintegy 120 milliárd forint értékben találunk olyan pályázatokat, amelyek legalább egy hónapot csúsztak a tervezetthez képest.
A valós helyzet ráadásul ennél még borúsabb, mert a vizsgált listákon nem szereplő, úgynevezett kiemelt beruházásoknál még komolyabb késések vannak. Ahogy azt lapunk már korábban megírta, az időbeli késések és a szabálytalan közbeszerzések miatt az Állami Számvevőszék arra figyelmeztetett, hogy jelentős mennyiségű brüsszeli forrástól eshetünk el. Az AAM-hez hasonlóan a számvevők is az EU-s pénzek elosztásának stratégiáját hiányolták, és a szabálytalanságok miatt később viszszafizetendő pénzek veszélyére hívták fel a figyelmet. A felzárkózási források gyors és hatékony elosztását az is hátráltatta, hogy a területért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyelete 2006-tól többször is gazdát cserélt. Először Bajnai Gordon jelenlegi miniszterelnök a Gyurcsány-kabinet kormánybiztosaként felelt az uniós pályázatokért, majd Bajnai miniszteri kinevezésével előbb az önkormányzati, majd a gazdasági és fejlesztési tárcához került az NFÜ felügyelete.