Ciprus: zöld vonal. Európában Nicosia az utolsó megosztott főváros. A határátkelőket 2003-ban megnyitották, de a „zöld vonal”, vagyis a görög és török részeket elválasztó demilitarizált övezet ma is létezik. Az ütközőzónába csak az ENSZ-katonák mehetnek be, a homokzsákok, őrtornyok sem valamely kiállítás részei Cipruson. A szigetországot 1974-ben, a török inváziót követően szakították ketté, a görögök délre, a törökök északra menekültek. Ma már béke van, de a ciprusi falakat csak politikai döntés tudná eltüntetni. Nicosiában pontosan a homokzsákok tövében működik egy kávézó, amely igen népszerű a turisták körében. Mi más lehetne a neve, mint Berlin?
Palesztina: beton mögött. Miközben Berlinben a fal leomlásának huszadik évfordulóját ünnepelték, a palesztinok is megbontották a Ciszjordánia köré vont betonkolosszust. Rámalláhnál több elemet ledöntöttek, de a dominó nem dőlt el. A határzár néhol csak kerítésből, de sok helyen nyolcméteres betonfalból áll. Izrael a második palesztin felkelés idején, 2000-ben kezdte el a fal építését Gáza és Ciszjordánia körül azzal a céllal, hogy megakadályozza a ciszjordániai terroristák bejutását Izrael területére. A palesztinok szerint a falat sok szakaszon mélyen palesztin területekre benyúlva építették, ottani földeket tulajdonítva el kárpótlás nélkül. A hágai Nemzetközi Bíróság 2004-ben törvényellenesnek ítélte a fal palesztin területeken épített szakaszait. Gáza „határátkelői” zárva tartanak, a területre csak izraeli engedéllyel lehet belépni, illetve onnan kijutni.
Belfast: a békétlenség vonala. Belfastban kilométereken át húzódik egy furcsa, kőből, téglából, helyenként csak sövényből álló fal, amelyet a városban úgy hívnak: peace line, azaz békevonal. A katolikus és a protestáns területek között helyenként több kilométeres a távolság, máshol jóval kevesebb, akárcsak Cipruson a görögök és törökök között. Az északír békemegállapodások ellenére sokan még most sem állnak szóba a túloldalon élőkkel, a hetvenes évek óta nem tudták túltenni magukat a sérelmeken. A vonal mentén több helyen táblák láthatók, a hatóságok ilyen formában kérik, hogy senki ne dobáljon át köveket, de a közelben élőket így is rendszeresen érik atrocitások. Az Orániai Rend ugyanitt minden nyáron felvonulásokkal emlékezik meg arról, hogy Orániai Vilmos több mint háromszáz évvel ezelőtt Belfasttól délre leverte az írországi katolikus lázadást. Az ünnepség rendre zavargásokba torkollik, így volt ez az idén is.
Marokkó: zárt városok. A Spanyolországhoz tartozó Ceuta a Gibraltári-szoros afrikai oldalán fekszik, míg a szintén spanyol Melilla keletebbre található kikötőváros. A két enkláve távolsága egymástól a szárazföldön mintegy 350 kilométer. A Marokkóba beékelt két kicsiny tengerparti terület a nyugat-afrikai menekültek fő célpontja, hiszen a kerítések és a fal túloldala politikai értelemben már Európa. Rendszeresek az incidensek, sőt a halálesetek is, mivel a marokkói hatóságok gyakran kerülnek összetűzésbe a menekülőkkel. A határhelyzet tovább rontja Rabat és Madrid egyébként is hűvös viszonyát, mivel a spanyolok attól tartanak, hogy az afrikai ország a városok bekebelezésén dolgozik, akárcsak 1975-ben az addig spanyol fennhatóságú Nyugat-Szaharában. A fal a kábítószer-csempészetnek is megálljt lenne hivatott parancsolni, a kis repedéseken keresztül azonban így is átjut az áru egy része.
Észak- és Dél-Korea: tüzes hangulat. A hidegháború utolsó kézzelfogható öröksége Észak- és Dél-Korea lezárt határa. A vonalat az északi szélesség 38. körénél húzták meg az 1953-as tűzszüneti egyezmény értelmében, s azóta kevesen léphettek át rajta. Éveken keresztül még a kétoldalú tárgyalásokat is a határon tartották, méghozzá olyan asztalnál, amelyet pontosan a vonalra állítottak, így bár a felek alig egy méterre ültek egymástól, a másik területére be sem tették a lábukat. Az elzárt, falakkal, kerítésekkel védett terület négy kilométer széles, 248 kilométer hosszú. Legutóbb november 10-én történt incidens a felek között, igaz, nem a szárazföldön, hanem a tengeren. Egy észak-koreai hajó a déliek állítása szerint átkelt a határvonalon, ezért figyelmeztető lövéseket adtak le. Az északi hajó viszont célzottan tüzelt, így párbaj alakult ki. Az északi hajó kigyulladt, fedélzetén egy katona meghalt, a déliek nem szenvedtek veszteségeket. A nukleáris programon dolgozó Phenjan kemény megtorlást ígér mindenkinek, aki megsérti szuverenitását.
Mexikó–USA: nem gyengéknek való vidék. Riasztógombokat helyeztek el a hatóságok az amerikai–mexikói határ térségében. Azért volt erre szükség, mert az illegálisan átlépő mexikóiak gyakran nem számoltak azzal, hogy széles, forró és száraz sivatagon kell átkelniük, mire lakott területre érhetnek. Az erőltetett menetet sokan nem bírják, a homokból rendszeresen kerülnek elő emberi maradványok. A piros gomb megnyomását követően az amerikai határőrök egy órán belül a helyszínre érkeznek, megmentik a kimerült, szomjazó bevándorló életét, majd őrizetbe veszik. A 3400 kilométeres határ harmadát védi a betonból és drótból álló építmény, amelyet elektronikus jelzőrendszerrel, kamerákkal láttak el, a vonalat pedig repülőgépekkel is ellenőrzik. George Bush korábbi amerikai elnök és mexikói kollégája, Felipe Calderón 2007-ben már tárgyalt arról, mivel lehetne kiváltani a délen csak „a szégyen falának” nevezett védelmi rendszert. A bevándorláspolitikát azonban azóta sem sikerült érdemben megreformálni. Washington a találkozót éppen november 9-re, a berlini fal leomlásának évfordulójára időzítette.

Eltűnt egy kislány, mindenhol őt keresik