Félszáz vádlott állt a bíróság elé

Először jelent meg csaknem az összes vádlott az ötvenegy ember ellen, természetkárosítás miatt indított büntetőper tegnapi tárgyalásán, a kiskunhalasi bíróságon. A vádirat szerint az érintettek több mint százhúszmillió forint kárt okoztak azzal, hogy a homok megkötésére a XVIII–XIX. században telepített erdőket vágtak ki engedély nélkül a Kiskunságban.

Természetkárosítás bűntette miatt ötvenegy vádlott ellen folyik büntetőper a Kiskunhalasi Városi Bíróságon. Az érintettek strómanok nevére vásárolt erdőterületeket tarra vágtak, amellyel százhúszmillió forintot meghaladó kárt okoztak. A Kiskunhalasi Városi Ügyészség 2008. január 11-én emelt vádat az ötvenegy vádlott ellen. A tegnapi tárgyalás volt az első, amelyiken csaknem az összes terhelt jelen volt. A bírósági eljárás egyebek mellett a szakértők meghallgatásával folytatódott – jelentette a távirati iroda tudósítója.
A tényállás szerint egy fakitermeléssel foglalkozó család – az ügy első-, másod- és harmadrendű vádlottjai – erdőterületeket vásároltak vagyontalan emberek nevére, majd az adásvételi szerződés megkötése után, még mielőtt az iratok a földhivatalba kerültek volna, kivágták a fákat. Az említett família 124,9 hektár erdőt vett meg, majd a fákat rövid idő alatt értékesítették.
Az ügyészség szerint a vádlottak cselekményükkel megkárosították az erdőt, így a környezetet, mert a tarra vágott területeken csak emberi beavatkozással állítható vissza az erdőjelleg. Az igazságügyi szakértő kifejtette, hogy negyven hektáron már nem állítható helyre az eredeti állapot, mert a fafajták a megváltozott klimatikus viszonyok miatt már nem pótolhatók. A vádlottak engedély nélkül, nagy területen vágtak ki erdőket, és azokat nem telepítették újra, s ez jelentős környezetkárosításnak minősül az érvényes jogszabályok szerint. Az erdők felügyeletét ellátó hatóság, miután észlelte az engedély nélküli erdőirtást, pénzbírságokat szabott ki, de azokat nem tudta behajtani, mivel nincstelenek nevén vannak a szóban forgó területek. A be nem fizetett bírságok összege több tíz millió forint.
Móriczné Rekedt Nagy Gyöngyi ügyész az MTI-nek elmondta, a törvény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti az engedély nélküli tarvágást, ha az erdőjelleg visszaállítható; ha nem lehet visszaállítani az eredeti állapotot, akkor kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetés. A bíróság szerint a környezetkárosítás 126 millió forintos eszmei értéke nem képezi a vád tárgyát. Nem úgy, mint az a csaknem tizenegymillió forint, amely a kitermelt fa értéke. Ennyivel gazdagodtak ugyanis a vádlottak abban az esetben, ha a perben bebizonyosodik, hogy engedély nélküli fakitermelést végeztek – mondta Sallay Sándor tanácsvezető bíró. A per november 5-én folytatódik, elsőfokú ítéletet várhatóan decemberben hirdet a bíróság.