A 148 oldal terjedelmű Magyar Közlöny első húsz oldalán az alkotmány 2009. október 23-án hatályos szövege szerepel. A hivatalos lap nemrégiben kiadott 150. száma betűhíven tartalmazza a húsz évvel korábban elfogadott szabályokat az azóta végrehajtott módosításokkal együtt. A Kormányszóvivői Iroda kérdésünkre azt közölte: az alkotmány egységes szövegét azért hozták most nyilvánosságra, mert az Országgyűlés ezt 2007-ben elrendelte. Megfogalmazásuk szerint a közzétételre „a köztársaság huszadik születésnapja alkalmából, a jogállami forradalom emlékére került sor”.
*
Az összeállítás a továbbiakban, 73 oldalon a Rákosi- és a Kádár-korszak alkotmányát és alkotmánymódosításait közli. Mégpedig fakszimile kiadásban, oldalhű változatban. Ismerteti mindenekelőtt a Magyar Népköztársaság 1949. augusztus 20-án elfogadott alaptörvényét, amelyet az 1938-as sztálini alkotmány mintájára dolgoztak ki. A jogszabályt Szakasits Árpád köztársasági elnök és Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes írta alá.
A népköztársasági alkotmány bevezetőként rögzíti: a nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. Megtudhatjuk még, a dolgozó nép a gazdaságból fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a szocialista rendet. Körülírja az alaptörvény a címert is: „kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász, a mező felső részén a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöld színű szalag.” Ezt a címert tünteti fel az állam piros-fehér-zöld színű zászlaja is. Az 1956-ban világszerte ismertté vált lyukas zászlóból ez az ábrázolat hiányzik. Az 1950. évi alkotmánymódosítás a nehézipari minisztérium helyett kohó- és gépipari, valamint bánya- és energiaügyi minisztériumot hozott létre.
A Magyar Közlöny 1957. május 23-i száma közli, hogy a Magyar Népköztársaság címere a következőképpen néz ki: „kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre.” Az 1972. évi módosítás arról tájékoztat: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A társadalom vezető osztálya a munkásosztály, ez a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével gyakorolja. A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje. A szólásszabadságot a nép érdekében lehet gyakorolni. 1983-ban létrehozták az alkotmányügyi tanácsot. Feladata egyes jogszabályok vizsgálata lett volna. A tanács tagjainak mondta Kádár János: elvtársak, csak semmi jogászkodás! A Rákosi- és Kádár-idők alkotmánymódosításait 1989. október 23-án a jogállami forradalmat megvalósító szövegváltozat követte. Ez még mindig az 1949. évi XX. törvény nevet viseli, de már azt tartalmazza, hogy az ország államformája köztársaság, amelyben többpártrendszer, valamint szociális piacgazdaság érvényesül. Az ünnepi kiadvány tartalmazza az 1949. évi magyar alkotmány rendszerváltozást követő módosításait. A Kormányszóvivői Iroda kérdésünkre közölte: a régi rendszer alkotmánymódosításainak oldalhű, hiteles szövegét azért kellett külön is megjelentetni, mert a régi közlönyökhöz nehéz hozzájutni. A fakszimile kiadás megkönnyíti a tájékozódást.
Mivel a Magyar Közlöny az állam hivatalos lapja, szakértők ezt a gyakorlatot megengedhetetlennek tartják. A kormány ugyanis ezzel a szerkesztési móddal a demokráciát a diktatúra egyenes folytatásának tünteti fel. A kettő között ugyanakkor nincs jogfolytonosság. Az Alkotmánybíróság Sólyom László beadványa nyomán 2007. július 3-i határozatában kifejtette: a rendszerváltozás előtti és utáni társadalmi berendezkedés – a diktatúra és a demokrácia – értékrendje összeegyeztethetetlen. A köztársaság alapértékei – az 1989-es alkotmánymódosításból következően – teljes mértékben tagadják a népköztársaság értékrendjét. Horn Gyula exkormányfő a rendszerváltozás előtt kifejtett tevékenysége miatt nem kaphatta meg a Gyurcsány Ferenc által javasolt magas állami kitüntetést.
origo.hu
Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?
