Olyan termőföld művelésére is pályázatot írt ki a bábolnai önkormányzat, amely nincs a város tulajdonában, ráadásul úgy, hogy a legkisebb árajánlatot adót hirdette ki nyertesnek. A Horváth Klára szocialista polgármester és országgyűlési képviselő által vezetett önkormányzat ezúttal két különböző pályázaton, valamivel több, mint 141 hektárnyi állami földre írt ki pályázatot. Az egyiken a város kezében lévő Bábolna Gyógyfürdő Ingatlanfejlesztő Beruházó Kft. tulajdonát képező, 37,9 hektáros birtok bérbeadását, a másikon pedig öszszesen 103,2 hektár kultúrállapotban-tartási, azaz művelési jogát hirdették meg. Az utóbbi pályázat érdekessége, hogy a közel száz hektárból mintegy 85 hektár nincs és nem is volt a város tulajdonában. A tulajdoni lapok szerint e terület a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonában van, vagyis a területtel kapcsolatban csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. beleegyezésével történhet bármi. Noha a tulajdoni lapokon ez nem szerepel, forrásaink állítják: e földekre 2008-ban – Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesének közbenjárására – vagyonkezelői szerződést kötöttek Bábolna városával. De a város ez esetben sem rendelkezhetett volna önállóan a termőföldekről, a vagyonkezelőt be kellett volna vonni az eljárásba. Az MNV Zrt. szabályzata szerint ez úgy zajlik, hogy egy vagyonkezelőnél dolgozó szakember is részt vesz a kiírásban és az elbírálásban.
A kiírás szabályszerűsége mellett az értékelési szempontok is kétségeket ébresztenek, hiszen az „ajánlattevő által fizetett adómérték és egyéb települést érintő támogatások mértékét” is figyelembe vették. Ez lényegében azt jelenti, hogy az ország egyik legnagyobb bábolnai székhelyű agrárcégén, az IKR Zrt.-n kívül hiába is adhatott volna be pályázatot bárki. A helyzet furcsaságát érzékeltetve: ez az eljárás olyan, mintha a Malév privatizációs pályázatát úgy írták volna ki, hogy azon – mint az ország egyik legnagyobb adózója – csak a Mol nyerhetett volna, függetlenül attól, hogy valaki négyszer nagyobb árat ajánlott volna a cégért.
Hasonlóképpen kelt el a bábolnai 103 hektár is, hiszen az IKR-hez képest mindenki nagyobb árajánlatot tett. A legszembetűnőbb eltérés az IKR alig 30 ezer forintos hektáronkénti ajánlata és az ugyancsak bábolnai székhelyű Linkó 2000 Kft. 50 018 forintos ajánlata között volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a 103,2 hektárt három évre adták bérbe, akkor kijelenthető, hogy az állam minimális kára meghaladja a hétmillió forintot. Horváth Klára polgármester legutóbb egy város határában lévő 240 hektárnyi állami földtulajdon gyanús privatizálásában segédkezett, a területet közbenjárásával adták el.
origo.hu
Hídról ugrott az M3-asra egy autós: több kilométeres a torlódás az érintett szakaszon
