Jogsértő módon kívánja a kormány adathoz juttatni az adóhatóságot arról, hogy a polgárok milyen értékű ingatlanokkal rendelkeznek – így minősítik szakértői berkekben a vagyonadó-kalkulátort és azt megalapozó jogszabályt. Közismert: a kabinet november 15-től elektronikus számológépet indít a világhálón, amelyet azért alkotnak meg – mondja a propaganda –, hogy segítsék a magánszemélyeket és a cégeket a jövőre fizetendő vagyonadó kiszámításában és lerovásában.
Könnyen lehet azonban, hogy egészen másról van szó. A napokban megjelent egy kormányrendelet, amely minden bizonnyal a vagyonadó-kalkulátor jogszabályi alapját hivatott megadni. E rendelet kimondja: ha valaki kitölt egy internetes űrlapot, és azt elküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), akkor a hatóság elektronikus levélben tájékoztatja arról: mennyi ingatlanának becsült forgalmi értéke. Ahhoz persze, hogy az adóhivatal becsülni tudjon, a lakás legfontosabb adatait meg kell adni. Például az ingatlan címét irányítószám, a település és a közterület megnevezésével, valamint a házszám feltüntetésével, esetleg helyrajzi szám megadásával. Ám ennyi nem elég, többek között kell még az épület alapterülete, felújításának ideje, közművesítettsége, komfortfokozata, a szobák száma és tájolása, s ha van garázs vagy úszómedence, akkor azok paraméterei is. Nem mellékes az sem, milyen technikával falazták az épületet, illetve hogy az ingatlanhoz vezető közutat milyen burkolat fedi. Emellett persze az APEH értékbecslését kérő személynek meg kell adnia például saját nevét és adóazonosítóját.
Mint tudott, vagyonadót főszabályként akkor kell majd fizetnünk, ha lakásunk forgalmi értéke meghaladja a harmincmillió forintot. A vagyonadótörvény viszont nem tisztázza, miképpen kell ezt az értéket, a vagyonadó alapját kiszámolni. E jogszabályi hiányosságot hivatott pótolni a kalkulátor, amelynek működési elve lényegében az, hogy a polgár beüti lakásának számos adatát, s azok alapján az adóhatóság saját adatbázisaira támaszkodva közöl egy becsült értéket. Ez önmagában nem lenne baj, ám a kormányrendelet kimondja: a hivatali értékbecslést kérő űrlap kitöltésekor arról is nyilatkoznia kell a kérelmezőnek, hogy hozzájárul az általa közölt információk adóhatósági nyilvántartásához, kezeléséhez. Ráadásul az APEH naplózza, rögzíti majd a hozzá forduló személy adatait, valamint ingatlanjának paramétereit is, és azokat hat éven át megőrzi. Vagyis aki az APEH-tól lakásának felbecslését kéri, azt azonnal nyilvántartásba veszik ingatlanjának minden fontosabb adatával együtt. Az elméletileg a vagyonadó megfizetését segítő kalkulátor így végső soron egy országos ingatlan-adatbázis létrehozásához vezet; szakértők szerint jogellenesen.
Már eleve az is kérdéses, hogy az adatrögzítés elrendeléséhez elegendő-e egy kormányrendelet, vagy azt csak törvény írhatná elő. Másrészt az APEH saját adatbázisai alapján becsülné meg az ingatlanok értékét. – Az adókötelezettség megállapításához szükséges információhalmaz, vagyis a hivatal adatbázisai közérdekű adatnak minősülnek, így azt kérés nélkül közzé kellene tenni – vélekedett lapunknak Freidler Gábor. Az adatvédelmi szakértő szerint az APEH-nek kötelessége lenne nyilvánosságra hozni a kalkulátort, hogy mindenki, feltétel nélkül, saját maga tájékozódhasson arról, kell-e vagyonadót fizetnie. – Egyértelműen jogellenes, hogy az APEH rendszere rögzíti, nyilvántartásba veszi az adózóra és vagyonára vonatkozó tényeket, amikor a polgár tájékozódik, a kalkulátoron keresztül segítséget kér vagyonadó-fizetési kötelezettségének teljesítéséhez – érvelt a szakértő. – A törvény hiányossága miatt azt, hogy kell-e jövőre ingatlanunk után adót fizetnünk, csak úgy tudhatjuk meg, ha a legtöbb fontos adatunkat megadjuk az adóhatóságnak, s hozzájárulunk, hogy azokat az APEH nyilvántartásba vegye, s a későbbiekben kedve szerint felhasználja – fogalmazott Freidler Gábor.
– Nem nehéz kitalálni, hogy az adóhivatal mit kezd majd a vagyonadó-kalkulátor segítségével kialakított adatbázissal – ezt már Angyal József mondta lapunknak. Az okleveles adószakértő szerint a hivatal a harmincmilliós értékhatárt kicsivel alulmúló lakások tulajdonosait veheti elő. – Ha az adóhatóság ekképpen járna el, jogsértően működne – szögezte le Angyal. Majd így folytatta: e helyzet egyértelműen arra vezethető vissza, hogy a Pénzügyminisztérium nagyot hibázva nem határozta meg a törvényben, miképpen kell az adó alapját, az ingatlanok forgalmi értékét meghatározni. A szakértő – nyolc más személy és szervezet mellett – ezért is támadta meg a vagyonadóról szóló jogszabályt az Alkotmánybíróság előtt.
origo.hu
Szándékosan léphetett a szerelvény elé a mai vonatgázolás áldozata – részletek a tragédiáról
