Kamion hozza a mozgatható házat

Egy cég Budapest több kerületébe telepítene mobil házakból lakóparkot, ám az érintett kerületek önkormányzatai nem lelkesednek az ötletért. A tengerentúlon az otthonok nyolc-tíz százaléka hordozható épület, többnyire az alsóbb osztályok tagjainak nyújt otthont, Nyugat-Európában inkább nyaralóként használják őket.

Mozgatható, mégis egy helyben áll. Eredetileg azért találták ki a mobil házakat, hogy a munkahelyért nagy távolságokat utazó amerikaiaknak az új lakókörnyezet mellett ne kelljen egy új otthont is megszokniuk. Ha valakit például a keleti partról Los Angelesbe hívott a munka, felrakta házát egy nagyobb utánfutóra, és nyugaton folytathatta életét. Mára azonban változott a helyzet. A tengerentúlon az összes lakóingatlan több mint hét százalékát teszik ki a gördíthető lakások. A szegényebbeknek nem telik igazi amerikai könnyűszerkezetes épületekre és drága telekre, ezért inkább mobil házat vesznek. Egy felmérés szerint az összes mobil épület 67 százaléka még soha nem mozdult el eredeti helyéről.

Lakóparkokat telepítene mobil házakból egy cég a főváros több pontján, ám az érintett önkormányzatok nem fogadják egyöntetű lelkesedéssel az ötletet. Geiger Ferenc soroksári polgármesternek is fenntartásai vannak az elképzeléssel kapcsolatban. Mint lapunknak elmondta, nem örülne annak, hogy ha a kerület mezőgazdasági külterületére költöznének családok, mert ennek számtalan szociális vonzata volna. Az ott élők idővel utat szeretnének, óvodai, iskolai férőhelyeket kellene bővíteni, a rászorulóknak segélyt kellene adni, s ezek költségei mind az önkormányzatra hárulnának. Ugyanakkor megoldást jelenthetne azoknak, akik máshogy nem tudnak fedelet biztosítani maguknak – tette hozzá.
A III. kerület önkormányzata lapunkkal közölte, hogy a 18–24– 30 négyzetméteres egységekből összeállított ház telepítésére kiszemelt terület, a Csúcshegy felszínmozgás-veszélyes térség, ahol tartós ottlakást szolgáló új épület nem alakítható ki.
A mobil ház hasonlóan mozgatható, mint egy lakókocsi, középen van a súlypontja, vontatható, s helye akár kézi erővel is könnyen változtatható. Bizonyos típusok télen is lakhatók, ez falvastagságtól és a szigeteléstől függ. A legolcsóbb modell ötmillió forintba kerül, de egyes cégeknél 470 ezer forint önerővel már lízingelhetők is. Élettartamuk körülbelül huszonöt év.
Magyarországon több cég is gyárt és forgalmaz ilyen épületeket, amelyek számos célra használhatók: lehet belőlük iroda, tárgyaló, hétvégi ház, nyári lak, de szükséglakás, erdei iskola, vendégház vagy orvosi rendelő is.
A mobil lakóparkok létesítése azonban sok szempontból vitatható. Kocsis János városszociológus szerint nem túl előremutató ötlet ilyen övezeteket kialakítani. A Egyesült Államokban az alsóbb osztály lakhelyéül szolgálnak, a gettónál csak egy fokkal jelentenek jobb megoldást. Fő gond, hogy aki egyszer ilyen alacsony státusú otthonba kerül, többnyire benne ragad ebben a helyzetben – állítja a szakember. Az amerikai szleng külön kifejezést ismer e lakhatási formára, ez a trailer trash (utánfutós szemét). Azonban a mobil házak egyes típusai semmiben sem különböznek egy átlag magyar panellakástól, sőt Kaliforniában, az óceán partján léteznek olyan mobil lakások, amelyért 1,4 millió dollárt kérnek. A földért, amelyre állították, havonta 2700 dollárt kell fizetnie a „szegény” amerikainak, miközben szabadon teniszezhet a lakópark közösségi sportközpontjában.
Arató György, a XIII. kerület főépítésze, városrendező lapunknak elmondta, hogy minden lakás egyúttal kulturális környezet is. A méret korlátozottsága miatt ritkán alkalmazkodik a család nagyságához, és ez arra kárhoztatja az embereket, hogy csak hálni járjanak haza. Egy ilyen épület konyhájában hogyan férne el egy nagy asztal, amit körbe lehet ülni? Az amerikai gondolkodásmód, életstílus erősen eltér a közép-európaitól, ez társadalom-lélektani kérdés. Egy amerikai élete során akár hatvanszor is lakhelyet vált, míg egy magyar ember legfeljebb négyszer-ötször. Építészeti paradigmaváltásra volna szükség, ám ez a mobil lakóparkok létrehozásával épp ellentétes folyamatokat kívánna – hangsúlyozza a főépítész. Hajléktalanok átmeneti szállásaként viszont teljes mértékben elfogadhatónak tartja ezeket az építményeket Arató György.