Két felvidéki párt verseng a magyarokért

Negyedszer vonulnak urnákhoz az idén a szlovákiai választópolgárok, ma 5900 szavazóhelyiségben több mint négymillió választó adhatja le voksát a megyei választások alkalmából. A választás iránt hatalmas az érdeklődés a politikusok részéről, öszszesen huszonegy párt állít jelöltet a nyolc megyei önkormányzati testületbe.

A politikusok aktivitásával szöges ellentétben van a választói szándék, a felmérések szerint igen kicsi az érdeklődés a választások iránt, sok elemző sikernek tartaná, ha a jogosult polgárok legalább harminc százaléka az urnákhoz járulna. Az okok összetettek, a megyéket, mint emlékezetes, még a meciari érában alakították ki természet- és hagyományidegen módon, a polgárok nem érzik fontosnak saját régiójukat, amelyben élnek, a legjellemzőbb példája az ország „művi” felosztásának Nagyszombat megye, amely a magyar– cseh határt köti össze Pozsony megkerülésével, benne az évszázadok óta szlovákok lakta Hegyháttal és a mai napig magyar többségű Csallóközzel.
A megyei választások rövidke történelme során először fordul elő, hogy a csaknem 430 ezer magyar nemzetiségű polgárt nemcsak a Magyar Koalíció Pártja szólítja meg, hanem a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák–magyar párt is. Igaz, ezzel bővült a magyar szavazók választási lehetősége, a választási rendszer miatt – a mandátumokat lakosságarányosan foglalhatja el egy-egy járás – azonban arra nincs lehetőség, hogy ezáltal több képviselője lehessen a nemzetrésznek, mint eddig volt. Ellenkezőleg, több elemző arra figyelmeztet, hogy a megosztottság miatt még a magyar többségű régiókban is szlovák képviselők lehetnek a befutók, leginkább Nyitra megyében, ahol a parlamenti szlovák pártok idén is létrehozták a magyarellenes szlovák nagykoalíciót.