Kétséges az SPS jövő évi bevezetése

Ma negyedik alkalommal vizsgálja az Alkotmánybíróság teljes ülése az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, a köznyelvben SPS-ként megismert törvény alkotmányossági megfelelőségét. Az ülésen vendégként Gráf József agrárminiszter is részt vesz.

Demonstrálnak a tejesek. Több mint egyéves folyamatos tiltakozás után, csütörtökön ismét az utcára vonulnak a tejtermelők. A válságos helyzetbe került gazdálkodók immár hosszú hónapok óta kénytelenek költségeiket sem fedező áron értékesíteni a tejet, érdemi segítséget viszont sem az uniótól, sem a hazai kormánytól nem kaptak. Márpedig véleményük szerint főként éppen e két grémium felelős a kialakult helyzetért.

Az Országgyűlés tavaly októberben fogadta el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerről (SPS) szóló törvényt, ami a mai napig nem lépett életbe. Sólyom László köztársasági elnök ugyanis normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (AB). Az előadó alkotmánybíró a nyáron úgynevezett problematikát készített, amelyről a grémium már szeptemberben is tárgyalt – közölte lapunkkal Sereg András. Az AB sajtófőnökének beszámolója szerint ez azt jelenti, hogy az adott témakörről történeti, nemzetközi összehasonlító elemzést is készítettek, megjelölve a legfontosabb elvi kérdéseket és döntési lehetőségeket. Ezt az anyagot vitatja meg ma a taláros testület, s meghatározza azokat az alkotmányossági hangsúlyokat, amelyek alapján az előadó alkotmánybíró tovább dolgozhat. A nem nyilvános tárgyalásra meghívást kapott Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is, aki a felmerült aggályokkal kapcsolatban fejtheti ki álláspontját – erősítette meg lapunk információját a sajtófőnök. A határozattervezet elkészülte után döntés csak a jövő év első hónapjaiban várható.
Az SPS bevezetése vagy elhalasztása az elkövetkező egy-két évtized legfontosabb agrárpolitikai döntéseként értelmezhető. Az új támogatási rendszer alapjaiban változtatná meg a változatlan pénzügyi források elosztását a termelők között. A köztársasági elnök tehát lényegében egy új pénzelosztási módszert szabályozó törvényről kért alkotmányossági vizsgálatot. Véleménye szerint ugyanis a jogszabály ellentétes az Alkotmányban meghatározott jogállamiság elvével, mert „kellő közérdek hiányában hátrányosabb jogi helyzetet teremt azon mezőgazdasági termelők számára, akik 2006-ot követően kezdték meg tevékenységüket, illetve növelték az általuk megművelt, támogatásra jogosító területet”. Emellett azt is kifogásolta, hogy a hosszú távra haszonbérbe adott termőföldek tulajdonosai a változásra nem készülhettek fel, s földjük tényleges forgalomképessége, így értéke is csökken.
Az agrártárca eredeti terve szerint hazánk még idén bevezette volna az új támogatási formát, a törvénnyel kapcsolatos államfői kifogások miatt ugyanakkor ez nem történhetett meg. Emiatt Gráf József agrárminiszter februárban jelezte az uniónak, hogy a tavaly nyári kérésükkel ellentétben mégsem térünk át. Augusztus végén ismét az unióhoz fordult, bejelentve átállási szándékunkat, ezúttal 2010-re vonatkozóan. Ez azonban most is erősen kétséges. Amennyiben az AB februárban meghozza a törvénnyel kapcsolatos határozatát, úgy akkor is nehezen képzelhető el, hogy a kormány a választások előtt az Országgyűlés napirendjére tudja tűzni és el tudja fogadtatni e fajsúlyos törvényt. Még akkor is, ha a taláros testület esetleg nem generális jellegű kifogásokat fogalmaz meg.
A mostani és a tervezett támogatási rendszer közötti fő különbség az, hogy jelenleg a földet használó kapja a támogatást, ám az új rendszerben a támogatás önálló vagyoni joggá válna (vagyis adásvétel tárgyát képezheti). Tehát főként azon agrárcégek járnának nagyon jól, amelyek több ezer hektár földet bérelnek. Egyedülálló módon a vagyoni jog mértékét a kormány egyetlen, a 2006-os év gazdálkodási adatai alapján határozta meg. Az egyéves viszonyítási alap visszaélésre adhatott lehetőséget, hiszen aki tudott erről, csőd közeli mezőgazdasági üzemeket vagy eleve vágásra ítélt állatokat vásárolt, mert bízott abban, hogy így megszerezheti a bérelt földek vagy állatok után járó magasabb támogatást.
Az SPS-re való átállási szándék erősen megosztotta az ágazatot. A támogatók között főként a volt szövetkezeti elnököket tömörítő agrár-érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét említhetjük. Ám jogi aggályai miatt végig ellenezte azt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége.