Egy leendő hatóság számára biztosítani kellene azt a lehetőséget, hogy meghatározhassa egy műsorról, mely idősávban mutatható be – vélekedett Szalai Annamária azon a háttérbeszélgetésen, amelyet Ékes Ilona (Fidesz) szervezett a gyermeki jogok világnapján. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagja az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának huszadik évfordulóján a média gyermekjogokat sértő aspektusait mutatta be. – A kiskorúak vonatkozásában komoly hiányosságok vannak a hatályos szabályozásban, hiszen az csak a hagyományos médiára, tehát a televíziózásra terjed ki – jelentette ki Szalai Annamária. Kifejtette: a legtöbb szolgáltató az interneten teszi közzé megváltozott tartalomban a televízióban látottakat, amely korlátozására jelenleg nincs szabályozás. A médiahatóság tehetetlen a teletexten megjelenő pedofil hirdetésekkel szemben is. Kitért arra is, hogy hazánkban nincs következetes jogalkalmazás. Az egyre nagyobb port kavaró, kereskedelmi csatornákon megjelenő délutáni beszélgetős műsorokkal kapcsolatban elmondta: a nézőkért való harcban egyre erőszakosabb, trágárabb tartalom jelenik meg a képernyőn. – Ahelyett, hogy az ORTT rögtön és határozottan fellépett volna a két legnagyobb kereskedelmi csatorna szankcionálásával, hagyta és hagyja, hogy megjelenhessenek műsoraik a képernyőn – fejezte ki felháborodását. Nehezményezte, hogy számos, év elején feltárt törvénysértésről még nem döntött a médiahatóság. A hétvégi gyermeksávokkal kapcsolatban megjegyezte: a testület által folytatott vizsgálatok során a részt vevő pszichológusok néhány rajz- és animációs filmről úgy vélekedtek: aberrált elmék szüleményei, amelyeket olyan emberek készítettek, akik „sosem láttak gyermeket”. Mint mondta, a műsorok megjelenését a közösség toleranciaszintje is befolyásolja. – Sajnos a magyar közönség sokat tűr, és ritkán fejezi ki felháborodását – jegyezte meg.
Tersztyánszkyné Vasadi Éva jogász lapunknak elmondta: a gyermekek jogai másként sérülnek a leszakadt és a fejlettebb országokban. Míg előbbinél az élethez való jog, utóbbinál a gyermekek lelki fejlődéshez való joga sérül jellemzően. Az első női alkotmánybíró felhívta a figyelmet: a családban való felneveléshez fűződő jog benne foglaltatik az egyezségokmányban, mégis folyamatosan sérül. Mint mondta, a családideált szétrombolta az énközpontú, fogyasztói társadalmat létrehozó jelen kor: értékét vesztette a testvéri összetartozás, megfeledkeztünk a szülők és az elöljárók tiszteletéről, elfeledtük, hogy nem egyedül vagyunk, hanem közösségbe tartozunk. – A családmodell változásával sérülnek ezek a jogok, és ha ez nem biztosított a gyermek számára, sokféle jogot alkothatunk, nem úgy érvényesül majd, ahogy azt elképzeltük – vélekedett.
Ékes Ilona (Fidesz) szerint elengedhetetlen, hogy a jogokat mindig összekapcsoljuk a kötelezettségekkel. – A gyermekeknek tudniuk kell, melyek azok a korlátok, amelyek meglétével boldogan nőhetnek fel, és kiteljesedhet életük – mondta. A növekvő számú művi terhességmegszakítással kapcsolatban elmondta: nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy a legalapvetőbb, az élethez való jog már a születés előtt megkezdődik.
origo.hu
Bravó, Kúria, el a kezekkel a zsaruktól!
