Nem zárja ki a cseh alkotmánybíróság, hogy elnapolja a döntést arról a szenátori beadványról, amellyel kapcsolatban azt kell megvizsgálnia, hogy összhangban van-e a lisszaboni szerződés a cseh alkotmánnyal. A testület ma fogja megvizsgálni a beadványt, azonban egy-két nappal elhalasztja a döntés meghozatalát, mivel a beadványt két hete kiegészítették, Václav Klaus államfő pedig pénteken új kiegészítést küldött állásfoglalásához.
Az Európai Unió azt várja, hogy a Cseh Köztársaságban egyértelműen tisztázódjon a jogi helyzet a lisszaboni szerződés megítélése körül – idézte tegnap az MTI Cecilia Malmströmöt, az EU soros elnökségét ellátó Svédország uniós ügyekért felelős miniszterét. Újságírói kérdésre válaszolva Malmström magától értetődőnek mondta, hogy a lisszaboni szerződéshez csatolt európai emberi jogi chartának „semmi köze az úgynevezett Benes-dekrétumokhoz”. Megfigyelők szerint a svéd elnökség nem kíván közvetlen utalást tenni a Benes-dekrétumokra a csehek kedvéért. Az uniós külügyminiszterek tegnapi tanácskozásán Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter ellenezte, hogy a Benes-dekrétumokat egy európai dokumentum igazolja.
Ismeretes, Klaus azt mondta, csak akkor írja alá a lisszaboni szerződést, ha Csehország kivételt kap az emberi jogi charta hatálya alól. Szerinte csak ezzel lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek visszaköveteljék elkobzott vagyonukat.
Olyan megoldást kell találni a lisszaboni szerződés életbe léptetésére, amely nem jelenti a szerződés módosítását, nem nyitja újra a ratifikációs folyamatot – hangsúlyozta Balázs Péter külügyminiszter az uniós miniszterek tanácskozásán.
origo.hu
Halálos közúti baleset történt – ismét a vétlen sofőr az áldozat
