Koszovóban imádják Amerikát

Koszovói, albán és amerikai zászlóerdő, valamint többezres ujjongó tömeg fogadta a hét végén Pristinába érkező Bill Clinton volt amerikai elnököt, hogy a róla elnevezett – a cigányok lakta Fush Kosova városrész irányába vezető – sugárút közepén felavassa saját, három méter magas bronzszobrát.

Létszámleépítés. Ukrajna harmadával csökkenti a NATO-misszió részeként működő Koszovóban állomásozó csapatainak létszámát – közölte tegnap Valerij Ivascsenko ukrán védelmi miniszter. Ennek értelmében 125-re csökken a jelenleg 184 fős ukrán katonai állomány. Ivascsenko a leépítést a NATO stratégiájával indokolta, amelynek értelmében – a költségek csökkentése céljából – 10 ezerre redukálják a mostani 15 ezres létszámot. (MN)

Ez a szobor a szabadság szimbóluma, egyben tisztelgés az ön személye, az Egyesült Államok és a demokratikus világ előtt – mondta a Bill Clinton-szobor leleplezését követően Hasim Thaqi koszovói kormányfő. A névadó volt amerikai elnök ugyancsak beszédet mondott, és tolmácsolta felesége, Hillary Clinton fogadalmát, amelynek értelmében az Obama-kabinet jelenlegi külügyminisztere mindenképp lefényképezteti magát férje majd kétszeres életnagyságú bronzhasonmása előtt. Hasim Thaqi emellett bejelentette, az 1999-es „felszabadítás” miatt hősként tisztelt Clinton szobra körül nagyszabású, az elnöknek tisztelgő parkkomplexumot hoznak létre.
Koszovóban nem számít újdonságnak ez a fajta Amerika-imádat, hiszen Pristinában Bill Clinton mellett például George W. Bushról is neveztek el sugárutat, akinek elnöksége alatt – külpolitikai lépései miatt – soha nem látott mélységekbe zuhant Washington népszerűsége világszerte. Mindezek ellenére Koszovóban az Egyesült Államok Bush nyolcéves elnöksége alatt végig igen népszerű maradt. Nemzeti ünnepek és különösen február 17-én, a függetlenség kikiáltásának napján Pristinában a helyi viszonyokhoz nem szokott járókelőnek nyomban feltűnik, hogy a sugárutakon olykor több amerikai trikolort helyeznek el, mint – a boszniaihoz hasonló, az Európai Unió lobogója alapján megtervezett, kék és sárga színű – koszovóit.
Az Egyesült Államok iránti töretlen népszerűségnek több oka is van, ám elsősorban gazdasági oldalról fogható meg igazán. Az 1999-es koszovói háború óta – ahol a NATO nevében beavatkozó, elsősorban amerikai haderő 78 napig bombázat Szerbiát – amerikai segélyszervezetek csatornáin keresztül mintegy 1,2 milliárd dollár pénzügyi támogatás érkezett az egykori szerb tartományba. A USAID elnevezésű program azonban csak a felszín, ám pontos statisztikák híján igen nehéz képet alkotni, hogy az Egyesült Államok valójában mekkora összeget fektetett be Koszovóban. A tengerentúlról érkező pénzügyi támogatások, befektetések motorját azonban köztudottan a mintegy 200 ezres, New York városában élő albán diaszpóra adja. Ők voltak például azok, akik 1998 és 1999 fordulóján – a jelenlegi kormányfő gazdasági igazgatása mellett – mintegy 30 millió dollárral támogatták a Koszovói Felszabadítási Hadsereget, amelyből a szakadár szervezet tíz évvel ezelőtt a háborúhoz szükséges fegyverekhez jutott. Ugyancsak az amerikai diaszpóra pénzügyi támogatásával jött létre például az angol oktatási nyelvű pristinai amerikai egyetem, ahol a hallgatók, valamint számos közéleti személy, politikus és értelmiségi már 2007 őszén a függetlenség kikiáltását követelte. Az egyetemnek angol nyelvű középiskolája is működik a fővárosban, és noha sokan végeznek ezen intézményekben, beszélnek igen jól angolul, normális, a megélhetést alapjaiban biztosító munkát otthon nem igazán találnak.
Részletes statisztikák hiányában azonban azt sem lehet tudni, az amerikai – és uniós – befektetések pontosan mennyit lendítenek a koszovói gazdaságon, amely – egy 2008-as számítás szerint – katasztrofális eltolódást mutat a kivitel és behozatal tekintetében. Az export mindössze négy százalékát fedezi a külföldről behozott termékeknek. A csempészete és nagy arányú feketegazdasága miatt gyakran kritizált Koszovóban azonban a nagy, még állami vállalatok – áramszolgáltatás, gázszolgáltatás, repülőtér – privatizálható közvagyona mellett jelentős befektetések érezhetők a bankszektorban. A mintegy 300 ezer ügyféllel rendelkező amerikai ProCredit Bank 670 millió euró mozgatható tőkével van jelen az egykori szerb tartományban.