Hivatalból kezdeményezett átfogó vizsgálatot nemrégiben Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, hogy megtudja: milyen intézkedéseket tettek az iskolai erőszak megelőzése és kezelése érdekében az állami és társadalmi szervezetek. A tegnap megrendezett gyermekjogi konferencián az ombudsman arról számolt be: az oktatási-nevelési intézmények az iskolai alapdokumentumok, vagyis a különböző pedagógiai programok, tantervek és házirendek megújításánál hangsúlyt helyeznek a megelőzést segítő feladatok meghatározására. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az oktatási és kulturális miniszter által felállított, az iskola biztonságáért bizottság ajánlásai azért nem valósultak meg maradéktalanul, mert a pedagógiai módszerek megújulásához szükséges lehetőségeket anyagi forrás hiányában nem tudják kihasználni a fenntartók és az azokhoz tartozó oktatási intézmények. Szabó Máté ezért arra kérte Hiller István tárcavezetőt – aki korábban állította: a pedagógusok rossz bánásmódja váltja ki a gyermekekből az agressziót –, hogy finanszírozással segítse az iskolapszichológusi rendszer megteremtését és működését, valamint az oktatók képzését, hiszen azok az iskolai erőszak megelőzését és az eredményes konfliktuskezelést szolgálják. Szüdi János, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára arról számolt be: kizárólag pályázatokkal segítik az iskolai erőszak terjedésének megakadályozását.
Szabó Máté szerint komoly problémát jelent, hogy a gyermekbántalmazások felderítésére kiépített jelzőrendszer nem működik jól. Sokszor a gyermek jelzését nem veszik komolyan. Herczog Mária, az ENSZ gyermekjogi bizottságának tagja előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekekkel szembeni és gyermekek közötti erőszak látenciája magas, vagyis sok eset rejtve marad. A nemzetközi tapasztalatok szerint 10 bántalmazásból egy derül ki, Magyarországon a kriminológiai intézet egy korábbi felmérése 1:24-hez arányt becsült.

A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány