A közelmúltban bukott meg Magyar Bálint salátatörvényhez benyújtott módosító indítványa, amely lehetővé tette volna, hogy szinte minden ágazatban kiszervezzék a közalkalmazotti jogviszonyból az alaptevékenységgel közvetlenül össze nem függő munkakörben dolgozókat, így a dajkákat, iskolatitkárokat, gazdasági szakembereket, portásokat, takarítókat. Magyar Bálint azonban nem adta fel tervét, és újabb indítványokat fabrikált. A napokban benyújtott, a felsőoktatási dolgozókra vonatkozó javaslatai azonban még a korábbi verziónál is drasztikusabbra sikerültek. Az államnak azért érné meg a dolgozók közalkalmazotti státusának megszüntetése, mert így elbocsátásuk sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne. Míg egy közalkalmazott szolgálati idejétől függően akár nyolchavi végkielégítésre is jogosult, addig a rendes munkaviszonnyal rendelkező munkaerőnek legfeljebb kéthavi végkielégítést jár, ahogy a közszolgáknak járó jubileumi juttatásoktól és kafetériás kedvezményektől is elesik. Rájuk a bértábla sem vonatkozik, vagyis fizetésemelésükre sincs garancia. Az intézmények akár azt is megtehetik, hogy elbocsátják a magas – még a közalkalmazotti bértábla szerinti fizetéssel alkalmazott – munkaerőt, és újakat vesznek fel kevesebb pénzért.
Az állami felsőoktatási intézményekben jelenleg mindenki közalkalmazott. Magyar ennek felszámolására két új indítványt nyújtott be. Az egyik lehetővé tenné, hogy az állami felsőoktatási intézmények az alaptevékenységgel közvetlenül össze nem függő munkakörökben létesíthessenek közalkalmazotti státus helyett rendes munkaviszonyt. A másik módosítás az oktatásban alapvető feladatokat ellátó tudományos kutatók státusát veszélyezteti: az indítvány szerint őket sem lenne kötelező közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazni. A rendes munkaviszonyban csak az újonnan felvetteket alkalmaznák, a régi dolgozókat státusát csak akkor lehetne megszüntetni, ha a szerződésüket más okból amúgy is módosítani kellene.
Bár Magyar kiszervezési terve a többi ágazatban kudarcba fulladt, a felsőoktatásban sikerrel járhat, a közalkalmazotti státusok megszüntetésére vonatkozó kezdeményezést ugyanis Magyar Bálint Magda Sándor szocialista országgyűlési képviselővel, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektorával együtt nyújtotta be a parlamentnek. Mivel MSZP–SZDSZ-es közös módosító indítványról van szó, nagy a valószínűsége, hogy a parlamenti többség támogatja majd a javaslatot.
Az érdekvédők elutasítják a kiszervezést. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke leszögezte: az indítványok olyan mértékben felháborítók, hogy egyeztetni sem hajlandó róluk. A közalkalmazotti státus elvesztése létbizonytalanságba sodorná a dolgozókat, aminek következtében nagymértékben romolhat az oktatás minősége.
– Az indítványok nem veszik figyelembe a szakmai szempontokat. Készítői csupán azt nézik, hogy egy-egy módosítással mennyit lehet spórolni. Sajnos van néhány politikus, aki – érezvén, hogy politikai pályafutása végéhez közeleg – jogalkotási ámokfutásba kezd – jelentette ki lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa. Magda Sándort, a javaslatok benyújtóját lapzártánkig nem tudtuk elérni.
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!