Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó forrás szerint ugyanakkor az állami titkosszolgálatnak több legális oka is volt arra, hogy „Buddhát” és „Gundalfot” megfigyelje. A szexképes büntetőügytől kezdve a titkosszolgálati eszközök importján, a rejtett kamera beszerzésén, a „Gundalf” által utólag dezinformációnak mondott külföldi beszervezési kísérleten át „Henry” kilétének és szerepének felderítéséig.
A lap azt is megjegyezte, hogy ennek az állami akciónak nem feltétlenül „a Tisza párt bedöntésére” kellett irányulnia. Az általuk megkérdezett szakértők szerint ilyen esetekben a titkosszolgálat hivatalból vizsgálódik, az ellenzéki pártoknál is nyomoznia kell a kémek és a befolyásolás után.
A polgári titkosszolgálatok felügyeletét bíznák „Buddha” államtitkárra a Tisza-kormányban?
Úgy tudják, hogy a Tisza Párt fontos pozíciót szán M. T.-nek a Belügyminisztériumban, ahol szenzitív adatokhoz férne hozzá. A meg nem erősített értesülésük szerint talán még a polgári titkosszolgálatok felügyeletét is rábíznák. Az Átlátszó által megkeresett nemzetbiztonsági és kiberbiztonsági területen tevékenykedő forrás szerint nem biztos, hogy olyanra kellene rábízni fontos vizsgálatok lefolytatását, aki után esetleg jogosan és nem politikai motivációból vizsgálódott az állami titkosszolgálat. Emellett érintett vagy felelős lehet a tiszás adatszivárgásokban, esetleg terhelő információk vagy felvételek birtokában lehet Tiszás politikusokról, ezért nem tekinthető kívülállónak és elfogulatlannak a „Henry”-ügyben.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!