Magyarország eltiprását gyászoltuk

Nemzeti gyásszal emlékeztünk tegnap az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének ötvenharmadik évfordulójára. A hősök, a mártírok előtt országszerte és határainkon túl is koszorúzással, gyertyagyújtással rótták le kegyeletüket közjogi méltóságok, diplomáciai testületek, pártok és civil szervezetek. Este hat órakor a Kossuth téren ismét kioltották a vérbe fojtott forradalom lángját.

Bábel érseké az emlékérem. Püspöktársaival, plébánosaival együtt Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek keresztény Magyarországot és keresztény Európát akar, nem adhatja alább – így indokolta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke, miért Bábel érseknek ítélték oda az idei Mindszenty-emlékérmet. Méltatta az 1950-ben született érseket Ékes József fideszes képviselő is „kemény, lényegre törő, őszinte és emiatt támadásokat kiváltó megnyilvánulásaiért” a családok, a közerkölcs, a határon túli magyarok vagy éppen Prohászka Ottokár néhai fehérvári püspök védelmében. A díjátadás után a Mindszenty Társaság tagjai az Országház egyik folyosóján megkoszorúzták Mindszenty József hercegprímás emléktábláját, amely az egykori Szabad Kossuth Rádió szobája előtt található. A bíboros, hercegprímás 1956. november 3-án ott mondta el emlékezetes szózatát az országnak. Bábel Balázs kijelentette, Mindszenty bátor kiállásával azt példázza: az egyház időszerűsége az időszerű ellenállásban van. Hozzátette: „Nem utólag kell bírálni, tenni, sajnálkozni, hanem akkor és ott, ahol vagyunk.” (J. I.)

Sólyom László köztársasági elnök koszorúzásával Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemetőben kezdődtek tegnap a megemlékezések gyásznapunkon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 53. évfordulóján. Az államfő először a központi emlékműnél koszorúzott, majd Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök és a névtelen elesettek sírjánál rótta le kegyeletét. Ezt követően virágcsokrot helyezett el az 1989-ben Nagy Imrével együtt újratemetett Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József nyughelyénél. A köztársasági elnök végül a 298-as parcellánál azokra emlékezett, akik mártírhalált haltak és ismeretlen helyen nyugszanak.
Sólyom László az idei központi megemlékezésen, a Hősök terén katonai tiszteletadás mellett koszorúzott. Lerótta kegyeletét Molnár Csaba kancelláriaminiszter, Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Pálffy Ilona, az Alkotmánybíróság főtitkára és Wellmann György bíró, a polgári kollégium vezetője, valamint a diplomáciai testületek és az ’56-os szervezetek több képviselője is.
A parlamenti pártok közül a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség nevében Balog Zoltán, Iván László és Szijjártó Péter parlamenti képviselők néma főhajtással és gyertyagyújtással emlékeztek a Terror Háza Múzeumnál. Harrach Péter (KDNP), az Országgyűlés alelnöke a jutadombi katonahősök emlékművénél tartott koszorúzáson leszögezte: ma hiányzik a hazaszeretet és a nemzeti egység, amelyekről a forradalom hősei tudták, hogy mi az. – Ezeket a fogalmakat vissza kell vinni az iskolába, hogy a fiatalok újra megtanulhassák – hangsúlyozta. Az SZDSZ közleménye szerint november 4. nemcsak a gyász napja, hanem a forradalom eltiprásával kezdődő hősies ellenállás emléknapja, a szabadságszeretet ünnepe is.
Magyarország gyásznapján országszerte gyújtottak gyertyákat a hősökért, de megemlékezést tartottak a szerb nagykövetségen és a párizsi Pere Lachaise temetőben is. Budapesten, a Mátyás-templomban délután szentmisét tartottak, este hat órakor pedig immár hagyományosan kioltották a Kossuth téren a forradalom lángját.