Meg kell nyerni minden magyart

Az asszimilációs törekvések közepette különösen fontos, hogy az anyaország segítő kezet nyújtson a határon túli magyaroknak – figyelmeztetett lapunknak nyilatkozva Simicskó István kereszténydemokrata képviselő, aki Semjén Zsolt KDNP-elnökkel és Németh Zsolt fideszes szakpolitikussal törvénymódosítást nyújtott be annak érdekében, hogy külhoni nemzettársaink könnyebben szerezhessenek magyar állampolgárságot.

Semjén Zsolt 2008 januárjában lapunkban arról adott hírt, hogy pártja kidolgoz egy javaslatot, amely vajdasági nemzettársaink számára könnyítheti meg az anyaországi állampolgárság megszerzését. A Fidesz és KDNP friss törvényjavaslata alapján viszont a délvidékiek mellett akár az összes határon túli magyar kettős állampolgár lehetne, egyéni kérelemre, ám áttelepülés nélkül. Miért döntöttek az átfogóbb megoldás mellett?
– A schengeni csatlakozás óta a szerb és az ukrán állampolgároknak vízumot kell beszerezni az EU területére való belépéséhez. Alkotmányos kötelezettségünk ugyanakkor, hogy a kapcsolattartás lehetőségét megadjuk a Kárpát-medence magyarjai számára. Ezért vetődött fel korábban, hogy az állampolgársági törvényt módosítsuk. Ukrajna törvényei tiltják a kettős állampolgárságot, igaz, ez főleg az országban sokmilliós tömegben élő oroszok miatt van így, tehát egy ukrán–magyar külön-megállapodás lehetőségét nem lehet kizárni. Szerbia ugyanakkor a saját, külhoni nemzettársai vonatkozásában is alkalmazza a kettős állampolgárságot, ráadásul Belgrád támogatja a délvidéki magyarokat ebbéli törekvéseikben. Mindazonáltal az elmúlt hónapokban arra jutottunk, hogy a vajdaságiak mellett a többi határon túli magyar számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy könnyebben szerezhessenek állampolgárságot, ezzel is orvosolva a 2004. december 5-i népszavazás ejtette sebeket és erősítve az összetartozás érzését. Javaslatunk lényege, hogy aki egyénileg kérelmezi a magyar állampolgárságot, kedvezményesen, gyorsított ütemben és áttelepülés nélkül megkapja azt. Hasonló a helyzet például a szintén uniós tag Románia esetében, hiszen Bukarest a moldáviai románoknak ilyen lehetőséget nyújt.
– Itthon mostanság Szili Katalintól (MSZP) Retkes Attila SZDSZ-elnökig több baloldali, balliberális politikus kifejezésre juttatja, hogy alapvetően támogatja a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Mások nemzetközi jogi akadályokat emlegetnek, sőt attól is félnek, hogy szavazhatnak majd a hazai parlamenti választásokon külhoni nemzettársaink. Az aggódóknak igazuk lehet?
– Fontos tudnunk, hogy a nemzetközi jog szerint az állam szuverén módon dönthet az állampolgárság kérdésében. Ha egyéni kérelmeket bírálnak el, az az adott állam hatáskörébe tartozik. Nyilván az Európai Unió szellemiségétől és jogelveitől idegen lenne, ha kollektív alapon, automatikusan adna állampolgárságot egy tagállam. Ugyanígy az etnikai alapon való odaítélés sem járható út, más feltételeket azonban lehet szabni, így a javaslatunkban azt fogalmaztuk meg: aki tud magyarul, és akinek valamely felmenője magyar állampolgár, maga is lehessen az kedvezményes és könynyített módon. Az országgyűlési választásokon pedig az az állampolgár vehet részt, aki rendelkezik magyarországi állandó lakhellyel. A mai gazdasági, egzisztenciális válsághelyzetben ugyanakkor végképp nem életszerű, hogy tömegesen jelentkezhetnek be az emberek ilyen-olyan állandó lakcímekre.
– Úgy látszik, a javaslatuk alapján magyar állampolgár lehetne az a nyelvünket beszélő román nemzetiségű ember is, akinek csak egy vagy két dédszülője volt a történelmi Magyarország állampolgára. Jól értelmeztem ezt a vonatkozást?
– Igen. A magyar népesség csökken, így fel kell ismernünk azt, hogy nagyon jó, ha minél többen vallják magukat magyarnak vagy éppen kettős identitásúnak. Hasonló törekvéseik vannak a briteknek vagy a franciáknak is. Meg kell becsülni, sőt nyerni azokat az embereket is, akik akár csak részben kötődnek a magyar kultúrához.