Jövő év februárjától új igazgatót keres a fenntartó kulturális tárca a Pesti Magyar Színház élére, mivel a mostani vezető, Iglódi István meggyengült egészségi állapota miatt távozik székéből, de mandátuma eredményhez kötött, azaz addig tart, amíg az új igazgatót kinevezik. A tárca által összehívott szakmai grémium az öt évre szóló mandátumról a benyújtási határidőt követő negyvenöt napon belül köteles dönteni. A pályázatot előkészítő, és az azokat véleményező bizottság az előadó-művészeti törvény (2008. évi XCIX. tv.) vonatkozó hatályos rendelkezései szerint állt össze. Négy főt delegált az Előadó-művészeti Tanács, egy-egy főt a Színházi Dolgozók Szakszervezete és a Pesti Magyar Színház Közalkalmazotti Tanácsa, az oktatási és kulturális miniszter pedig Schneider Mártát, a tárca szakállamtitkárát, Nagyné Varga Melinda főosztályvezetőt, valamint Józsvainé Sasadi Juditot, a főváros kulturális ügyosztályának vezetőjét kérte fel erre a posztra.
A társulat attól tart, egyoldalú döntés fog születni, így azzal a kéréssel fordultak Hiller Istvánhoz, hogy a döntés meghozatala előtt vegye tekintetbe a társulat véleményét is. Ők a belső munkatársak, azaz Őze Áron, Sipos Imre színművészek és Guelmino Sándor rendező pályázatát támogatják, mivel saját elmondásuk szerint ők ismerik igazán a társulat értékeit.
Múlt héten a Sinkovits Imre Színpadon tartott rendkívüli társulati ülésen Őze Áron ismertette a színház lehetséges jövőjéről szóló elképzeléseket. – Elkezdtük a színház átvilágítását művészi és gazdasági szempontból egyaránt, mivel mindegyikünknek fontos, hogy megújuljunk. Sipos Imre, Guelmino Sándor és én a népszínházi irányvonal hagyományait szeretnénk előtérbe helyezni pályázatunkban, ezt támasztja alá a színház múltja is. A mostani repertoár összevisszaságában rendet kívánunk teremteni, és ezért a különböző előadások blokkosítását tartjuk szem előtt. Be kellett ismernünk, hogy a könnyen emészthető, zenés daraboknak is teret kell biztosítanunk, és a prózai darabokat kisebb nézőszámmal tudjuk csak játszani. Szeretnénk, ha a végzős rendező szakos hallgatók saját előadást csinálnának társulatunknak a Sinkovits Imre Színpadon, és remélhetőleg ezeket a darabokat is be tudnánk emelni a repertoárunkba. A Sinkovits emlékszínpad fő profiljává kívánjuk tenni a kisprózai és kísérleti előadásokat. A legfontosabb, hogy a szakma tagjai végre kommunikáljanak egymással, elég kicsik vagyunk ahhoz, hogy megengedhessük magunknak, hogy acsarkodjunk – foglalta össze a pályázati tervet Őze Áron.
Kubik Anna, aki húsz éve tagja a társulatnak, a fennálló problémával kapcsolatban így nyilatkozott lapunknak:
– Teljesen váratlanul ért minket ez a kiírás. A hazai pályázati rendszerről politikai pártállástól függetlenül minden kultúrában dolgozó ember egyformán vélekedik: nem más ez, mint a szükséges rossz. Abból, hogy az utolsó pillanatban írták ki a pályázatot, sejteni lehet, hogy nem a mi társulatunk emberei közül kíván választani a tanács. Mi ennek ellenére bízunk abban, hogy a munkatársaink is esélyesek lehetnek a poszt betöltésére. Nem szeretnénk, ha olyan emberek döntenének a társulatunk sorsáról, akik még nem is voltak nálunk. Többszörösen is megszenvedtük a politikai döntések következményeit, sokáig a szakma is figyelmen kívül hagyott minket, de az erős kohézió mégis összetart bennünket – mondta a színművésznő.

Ítéletet mondott a vidék – bemutatták a Voks 2025 vármegyei adatait