Most már félünk a lakáshitelektől

Jóval kevesebb lakáshitelt vettünk fel 2009 első fél évében, mint egy évvel korábban. A kölcsönök állománya alig egy százalékkal nőtt az első hat hónapban. Az idén sokkal kevesebben vágtak bele használt lakás vásárlásába, mint egy évvel korábban, de még így is többen vannak, mint az új ingatlanra pályázók.

Már nem sláger a lakáshitel, s ez jól látszik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványából. Idén június 30-án a lakáshitelek állománya 3894 milliárd forint volt, ennek 62 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. A 2008. végi adatokkal összehasonlítva a bővülés gyakorlatilag megállt: a teljes hitelállomány összege kevesebb mint egy százalékkal nőtt, a devizaalapú állományé pedig két százalékkal emelkedett. A külföldi fizetőeszközben jegyzett kölcsönök állománya nem azért bővült, mert az embereknek megjött a kedve az eladósodáshoz, a folyamat mögött elsősorban a forint árfolyamának jelentős ingadozása áll. Az első fél évben több mint harmincezer lakáshitel-kérelemre bólintottak rá a bankok, ezek összege 180 milliárd forintot tett ki. Ugyanakkor a hitelek feltételeinek szigorodása nagyon jól látszik abból, hogy az előző év azonos időszakához képest 58 százalékkal kevesebb kérelmet fogadtak el a bankok. Ez összegét tekintve hatvanszázalékos visszaesést jelent.
Az állomány 94 százaléka problémamentes volt, és körülbelül négy százalékuk tartozott a „külön figyelendő” kategóriába. Az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek két százalékot tettek ki. A KSH szerint figyelemre méltó változás, hogy 2008 első fél évéhez képest felére csökkent a külön figyelendő, viszont duplájára nőtt az átlag alatti és a kétes vagy rossz minősítést kapott hitelek aránya. Az első fél évben a felvett hitelek között jelentősen megugrott az államilag támogatott lakáscélú kölcsönök aránya. A lakáshitelek összegének 27 százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év azonos időszakának nyolcszázalékos arányával. A változás mögött nem a lakástámogatási rendszer javulása áll, hanem a devizaalapú hitelezés visszaszorulása.
A külföldi fizetőeszközökben jegyzett kölcsönök ugyanis 2009 első felében az engedélyezett hitelek számának 56 százalékát, összegének pedig mintegy 66 százalékát tették ki, szemben a 2008. első félévi nyolcvan, illetve kilencven százalékkal. A devizaalapú hitelezés csökkenésében főképp az játszott szerepet, hogy néhány bank 2008 végén és 2009 elején felfüggesztette ez irányú tevékenységét.

Fiókokat zár be a Raiffeisen. Pénteken húsz magyarországi fiókját zárja be a Raiffeisen, köztük több olyat is, amelyik kevesebb mint két éve nyílt – tudta meg a Napi Gazdaság. A napilap szerint a pénzintézet a gazdasági válság következményeként, a tulajdonos által megrendelt racionalizálási program részében döntött a fiókbezárásról, amelynek folyamán hétszáz munkatársától köszön el a pénzintézet. A megszűnő egységeken túl a Raiffeisennek száznegyven fiókja van Magyarországon.