A Moszkvába vasárnap érkezett Miliband hétfői találkozóján ismét felelevenítette Litvinyenko ügyét, ám annak rendezésétől tárgyalópartnere, Szergej Lavrov ismét elzárkózott; a két politikus ugyanakkor azt a benyomást keltette, hogy a fennálló nézetkülönbségek dacára együtt akarnak működni azokon a területeken, ahol lehet. Brit nézőpontból ez olyan ügyeket jelent, amelyekben Oroszország megkerülhetetlen.
Ilyen a nukleáris fegyverek terjedésének megelőzése, benne az iráni törekvések féken tartása, a közel-keleti és az afganisztáni rendezés előmozdítása. Irán ügyében a brit diplomácia vezetője külügyi források szerint kísérletet tett a valós orosz álláspont kipuhatolására, illetve arra, hogy megtudja, mi a Kreml szándéka akkor, ha a jelenlegi tárgyalásos megközelítés kudarcot vall. Miliband az út előtt azt írta webnaplójába, hogy a nézeteltérések ellenére mindkét ország ugyanazokkal a globális kihívásokkal szembesül, s hogy az elmúlt húsz évben kialakult gazdasági-kulturális kötelékek arra szólítanak, hogy a politikai kapcsolatok is intenzívebbé váljanak. A szándék ellenére a tárgyalásokon az is érezhető volt, hogy a kapcsolatok továbbfejlődése nagyban függ a folyamatban lévő amerikai–orosz egyezkedésektől, különös tekintettel a stratégiai fegyverek további korlátozásáról szóló egyezmény sorsára.
Ebben a helyzetben értelemszerűen nem volt fontos a vendég számára, hogy hazája néhány (munkáspárti és liberális demokrata) képviselője levelének engedve emberi jogi témákat, így a Hodorkovszkij-ügyet forszírozza tárgyalásain.

Az egyik legsikeresebb szavazás a Voks 2025 – itt vannak a pontos számok