Két és fél százalékkal csökkentek a városi zöld területek 2003 és 2008 között – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A vizsgálatból kiderül az is, hogy az önkormányzatok átlagosan költségvetésüknek csak mintegy 1,5 százalékát fordították zöld területek karbantartására.
Ez annak ellenére történt így, hogy a 2003–2008. évre szóló Nemzeti környezetvédelmi program előírta a közhasználatú zöld területek nagyságának lakosonként 16 százalékkal történő növelését. Az ÁSZ egyébként, csakúgy, mint a Levegő Munkacsoport, zöld területet védő törvény megalkotását javasolja. Utóbbi szervezet szükségesnek tartja a területek nyilvántartásának rendezését is, mert a jelenlegi zűrzavar megkönnyíti a zöld területek beépítését, a közterületek magánkézbe adását.
Budapestet tekintetében a legszomorúbb a kép. A Lélegzet Alapítvány és a Levegő Munkacsoport – a Szerencsejáték Zrt. 7 millió forintos adománya révén – a Városligeti fasor hiányzó fáinak egy részét pótolta ugyan, de ezzel szemben áll több tucat, igen nagy rombolással járó beruházás. Kőbánya-Kispest állomás mellett hét hektár beépítésénél például egy hektár kiserdő, másfél hektár sportpálya esik a fejlesztés áldozatául. A rozsdaterületek revitalizációja helyett a zöld területeket minősítik át fejlesztési területté. Csepel északi csúcsán, a Soroksári út mentén a Duna-parton, a Római-part folytatásában rendkívül intenzív beépítéseket terveznek, csakúgy, mint a Kelenföldi Hőerőmű szomszédságában.
A főváros még szabad vízpartjai, mezőgazdasági célra nem hasznosított zöld területei, gazdátlannak kinéző fás ligetei tehát veszélyben vannak. A Budapesttel versengő nyugati városok éppen nagyobb összefüggő zöld területek, parkok kialakítását, patakpartok újjáélesztését, sőt a múlt század elején elterjedt, bérelhető városi zöldségeskertek gyakorlatának felelevenítését szorgalmazzák.
origo.hu
Régészeti leletet fosztogatott az illegális kincsvadász
