Nincsenek vevők a „bedőlt” lakásokra

Nem nagyon kapkodnak a vevők a bedőlő hitelekből származó ingatlanok után. A hirdetések a piaci ár feléért-kétharmadáért kínálják ezeket a lakásokat, ám a szakértők szerint az árak csalókák, legfeljebb tíz százalékot tudnak spórolni a vásárlók egy ilyen vételen. A bankok partnerei első körben kimazsolázzák a legjobb lakásokat, a hétköznapi embereknek a maradék jut. Ráadásul az előző tulajdonosok kiköltöztetéséről is a vevőnek kell gondoskodnia.

Könnyebb a bankváltás. November 1-jétől az Európai Unióban a banki ügyfelek számára könnyebbé válik a bankok közötti váltás. Amennyiben egy ügyfél másik pénzintézetet választ, az új bank lesz a fő kapcsolattartó, amely a szolgáltatóváltás teljes folyamata során segítséget nyújt az ügyfélnek. Így az új bank feladata a korábbi bankkal való egyeztetés, valamint annak biztosítása, hogy az ügyfél rendszeres fizetési megbízásai, így a beszedési megbízások és az állandó átutalások áthelyezése zökkenőmentesen és gyorsan megtörténjen. Végül az új bank segítséget nyújt a korábbi folyószámla lezárásában és abban, hogy a fennmaradó egyenleget áthelyezhesse az új számlára az ügyfél.

Nem jó üzlet a hitelek bedőlése után visszamaradt ingatlanok megvásárlása – állítja az Al-ku-Novum Kft. Az áralkuval foglalkozó társaság tapasztalatai szerint a vevők egyáltalán nem kapkodnak a piaci ár feléért-kétharmadáért hirdetett lakások után. Molnár Anikó ügyvezető szerint többek között az veszi el a vevők kedvét, hogy nem láthatják az ingatlant, csupán az értékbecslésnél készült dokumentumok alapján kell dönteniük. Hiába nézhetik meg azonban a lakásról készült fotókat és az alaprajzot, könnyen lehet, hogy már nem is hasonlít a lakás arra, ami az évekkel korában készült képeken szerepel. Személyesen azért nem szemrevételezhetik az ingatlant a vevőjelöltek, mert az adósok gyakran még benne laknak, sőt, többnyire nem is tudnak róla, hogy a bank már árulja az otthonukat. – Az is előfordult már, hogy a tulajdonos akkor tudta meg, hogy a pénzintézet piacra dobta a lakását, amikor ajtót nyitott a vevőnek – mondta Molnár Anikó.
Ráadásul befektetői szemmel nézve a kínálat is hagy kívánnivalót maga után. Az ügynökökhöz ugyanis csak azok az ingatlanok jutnak el, amiket a bank nem tudott eladni belső köröknek. Ez azt jelenti, hogy mire egy átlagos vevő szétnézhet a lakások között, addigra a pénzintézet partnerei már kicsemegézték belőle a legjobbnak ígérkező ajánlatokat. Az Alku-Novum tapasztalatai szerint felkapottabb környéken fekvő, minőségi lakásokat alig találni, főként elmaradottabb térségekben, kisebb falvakban lévő ingatlanok várnak gazdára. Telkek, amelyek legalább befektetésnek jók lehetnének, szintén nemigen lelhetők fel a listákon.
Mindezek ellenére az ajánlatok még vonzók is lehetnének a vevők számára, ha valóban a piaci ár feléért, kétharmadáért lehetne hozzájutni az ingatlanokhoz. Csakhogy az óriási árengedmények a valóságban nem állják meg a helyüket. Molnár Anikó lapunknak elmondta: az árak elég csalókák, mert az évekkel ezelőtt készült értékbecslésekre épülnek. Márpedig a hitelezés virágzása idején az értékbecslők hajlamosak voltak egy kissé felfelé kerekíteni az árakat. Nem is beszélve arról, hogy az ingatlanárak a válság miatt jóval alatta vannak a néhány évvel ezelőttieknek. Molnár Anikó szerint a bedőlő lakásokat valójában a piaci árnál körülbelül tíz százalékkal olcsóbban lehet megvenni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy ennyit a legtöbb eladó egyébként is hajlandó engedni az árból, akkor felmerülhet a kérdés, hogy a vevőknek megéri-e felvállalniuk a bedőlt lakások miatti rizikót.
Kockázat pedig akad bőven. A tízszázalékos árkülönbség könnyen köddé válhat a vásárlás során, mivel még azzal sem lehetnek tisztában a vásárlók, hogy a lakás megvétele után mekkora összeget kell még kifizetniük a különböző szolgáltatóknak. – Mivel az adósok nem tudták törleszteni a részleteket, joggal feltételezhető, hogy a számláikkal és a közös költséggel is el vannak maradva. Ezeket az akár több száz ezer forintra rúgó tartozásokat pedig a vevőnek kell kifizetnie – közölte Molnár Anikó.
A jogi buktatók listája is elég hosszú. Adásvételi szerződést például csak akkor lehet kötni, ha az adós együttműködik a bankkal, és ezért cserében a pénzintézet megadja hozzájárulását az elidegenítéshez. Az adósok azonban többnyire nem működnek együtt, ezért a vevő tulajdonjog helyett csak követelést tud vásárolni, ami bizonytalanságot és további jogi procedúrákat jelent. A kilakoltatás akár évekig elhúzódhat, és rengeteg pénzbe kerülhet. – Egy átlagos vásárló, aki azért vesz lakást, mert be szeretne költözni, nem fog hónapokat várni az előző lakó kiköltözésére – nyilatkozta Molnár Anikó.