A rendőrség egy korábbi közlése szerint 64-en meghaltak, illetve 618-an megsebesültek. A Reuters hírügynökség azonban délután már 132 halottról, az AP 106-ról tudott.
A rendőrség és az iraki televízió közlése szerint az egymást néhány perc eltéréssel követő merényletek célpontja az igazságügyi minisztérium épülete, majd a bagdadi tartományi kormány székháza volt. A detonációba több épület beleremegett a Tigris folyó partján. A két öngyilkos merénylő által elkövetett támadás a legvéresebb az iraki fővárosban az elmúlt két hónapban – közölte a rendőrség. Augusztus 19-én a külügy- és a pénzügyminisztérium ellen elkövetett két merényletben százan haltak meg. Ali ad-Dabbag iraki szóvivő elmondta, a merénylet idején egy szállodában tartózkodott, és a robbanás után üvegszilánkok záporoztak rá és a többiekre. A szóvivő az al-Kaida terrorhálózatot, illetve Szaddám Huszein egykori diktátor híveit gyanítja a támadás mögött.
*
A robbantások színhelyét, az utcákat víz borította, a tűzoltók gyűjtötték össze az összeégett és megcsonkított holttesteket. Amerikai katonai illetékesek szerint a támadások célja a felekezetek közötti feszültségek ismételt felszítása volt, továbbá meg akarták ingatni a Núri al-Máliki miniszterelnök és a vele kormányzó síita blokk iránti bizalmat a jövő évi parlamenti választások előtt. Máliki a javuló biztonsági helyzetre akarta építeni választási kampányát.
Az iraki szárazföldi haderő parancsnoka szombaton figyelmeztetett, hogy az általános választások és az új kormány megalakítása miatt fokozódni fognak az erőszakos cselekmények a következő hónapokban. Az iraki parlament épp tegnap ült volna össze, hogy elfogadja az új választási törvényt, amely nélkül kérdésessé válik a január 16-ra tervezett általános választások megtartása.
A BBC elemzése szerint manapság már nem csupán a „megszokott” ellenségre, így például az al-Kaidára és az iraki ellenálló mozgalmakra kell gondolni, ha a bagdadi merényletek felelőseit keressük, de az iraki belpolitika személyiségei is gyanúsak lehetnek, azok, akik Máliki politikai ellenfelei. Irakban továbbra is van amerikai katonai jelenlét, ám a járőrözés már a helybéli egységek feladata, s ha a laktanyákban várakozó amerikaiakat kellene segítségül hívni az erőszak elszabadulása miatt, az azt is jelentené, hogy Irak nem feltétlenül halad jó úton a teljes függetlenség felé.
Hivatalosan 2011-ig az összes külföldi csapatnak el kell hagynia a közel-keleti országot, ha ezt a helyzet elmérgesedése megakadályozná, az nagyon súlyos csapás lenne Barack Obama amerikai elnök számára, minthogy a katonák kivonása az ő egyik fő külpolitikai célkitűzése volt.
