Ovis henge

Mintha felgyorsultak volna az események az utóbbi években a Stonehenge, a dél-angliai rejtélyes eredetű, fölállított kőtömbökből álló építmény körül. Két évvel ezelőtt feltártak egy egész falut a közelében, amelyről azt gyanítják, hogy a Stonehenge építőinek (vagy későbbi használóinak) települése lehetett. Most pedig a kőépítmény mását találták meg kicsiben Mike Parker Pearson, a sheffieldi egyetem régésze és munkatársai az Avon folyó partján, néhány perces sétára a nagyobbik változattól – írja a National Geographic magazin. A most előkerült építményt Bluestonehenge-nek (kék Stonehenge-nek), röviden Bluehenge-nek nevezték el. A régészek az új felfedezés után ugyanazokkal a kérdésekkel szembesültek, amelyeket a nagyobbik Stonehenge-nél sem tudnak megválaszolni évszázadok óta: kik hordták oda, állították fel és emelték egymásra a hatalmas, ólomnehéz kőtömböket és miért? A minden évben a nyári napforduló idején a Stonehenge-nél összegyűlő és ott autentikusnak képzelt druida szertartásokat végző tízezrek biztosan örülnek a felfedezésnek. Mostantól végre nem kell kisgyerekeikkel is bajlódniuk a spirituális bulizás közben, hiszen nem messze ott van egy másik Stonehenge, amely méreteiben illeszkedik a gyerekek igényeihez.

1
mérföldre (1,6 kilométerre) áll mindössze a most felfedezett Bluehenge légvonalban a Stonehenge-től. Szinte biztos, hogy a két rituális színhely aktív kapcsolatban állt egymással, mert a régészek egy 2,8 kilométeres, ívben kanyarodó utat is felfedeztek közöttük.

10
méter a Bluestonehenge átmérője. A köveken kívül egyelőre nem találtak olyan leletet, amely állandó emberi kolónia létezésére utalna. Se cserépedényeket, se állati csontokat, dísztárgyakat vagy vallási kellékeket, így nincs jele annak, hogy az emberek hosszabb ideig az építmény közelében tartózkodtak volna.

25–30
szabályos körbe rendezett kőtömb alkotja a Bluehenge-et (a pontos szám egyelőre bizonytalan az ásatás jelenlegi szakaszában). A kék előnevet azért kapta, mert a kőtömbök különleges bazaltfajtából vannak, amely frissen tört felszínein kékesen csillog (angol neve éppen ezért bluestone, kék kő).

4
tonna egyetlen kőtömb tömege, tehát bár kisebb a Stonehenge-nél, hatalmas munka lehetett a Bluehenge létrehozása is. Ellentétben a közelben álló nagyobbik építménnyel, a Bluehenge-et nem úgy tervezték, hogy téli vagy nyári napfordulókor különleges irányból érje a napfény, még látható bejárata sincsen.

240
kilométeres távolságból, egy walesi hegységből valók a kőtömbök. A sziklák kivájásához és elszállításához szükséges emberi erő és szervezés az építmény központi szerepét valószínűsíti az építők rituális életében. A kövek mélyedéseiben sok égett famaradványt találtak, ebből arra következtetnek, hogy a halottakat égethették el ezen a helyen.

5000
éve állíthatták fel a Bluehenge kőtömbjeit. Az építmény körül ásott árkot és sáncot előbb Krisztus előtt 2400-ra tették, de a sziklák között lelt, tűzkőből pattintott nyílhegyek alapján most már Krisztus előtt 3000-re datálják a Bluehenge-et.