Pártélet az egyetemeken?

Aktív politizálási lehetőséget várnak a rektoroktól a parlamenti pártok. Azt szeretnék, ha az egyetemeken működhetnének a pártok ifjúsági szervezetei, amelyek önálló rendezvényeket tarthatnának. A rektorok egyelőre ellenállnak.

A négy parlamenti párt (Fidesz, KDNP, MSZP, SZDSZ) egyöntetűen megfogalmazta szándékát arról, hogy aktívan politizáljanak az egyetemeken. A Societas, a Fidelitas, az Új Generáció és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség célja az, hogy a pártok ifjúsági szervezetei megjelenhessenek az egyetemi életben, és az iskola falain belül előadásokat tarthassanak, akár mindannyian együtt, akár külön-külön. A liberálisok kivételével a másik három párt még ennél is továbbmegy: ők az egyetemeken politikai akciókat szeretnének folytatni, így például aláírást gyűjtenének valamilyen ügy mellett vagy ellen, és politikai plakátokkal is kampányolnának az intézményekben. A pártok ifjúsági szervezetei szerint a felsőoktatási törvény megengedő, ám az egyetemek belső szabályzatai általában kirekesztik a politikát az intézmények falain kívülre.
Mint kiderült, a pártok először két hónappal ezelőtt fordultak levélben a rektorokhoz annak érdekében, hogy fogadják el javaslataikat, és alakítsanak ki egységes, valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) azonban a napokban arról tájékoztatta őket, hogy elnöksége 7:1 arányban a javaslat minden formáját elutasította.
Az egyetemi vezetők visszautasítása pártoktól független felháborodást váltott ki a fiatal politikusok körében, ezért a négy ifjúsági szervezet újból – ezúttal már a nyilvánosság elé tárt nyílt levélben – kérte, hogy az egyetemi vezetők tárgyalják újra javaslataikat, és személyesen egyeztessenek az ifjú politikusokkal. Az MRK közleményben jelezte, hogy jövő keddi ülésén ismét megtárgyalja a pártok javaslatait. Eközben Vona Gábor, a Jobbik elnöke is kijelentette: pártja egyik fontos célja, hogy az egyetemeken lehessen politizálni.
A pártok ifjúsági szervezetei szerint azért lenne szükség az egyetemeken való megjelenésre, mert a fiatalok választási és politikai aktivitása az átlag alatt van, és hosszú távon egyetlen demokratikus ország sem engedheti meg magának, hogy egy nemzedék a politikától való elszigeteltségben nőjön fel.