Szakszerűtlen, színvonal alatti helyzet

Dr. Mikola Bálint
2009. 11. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem csoda, ha a lakosság gyomra görcsbe rándul, ha járvánnyal találkozik. Főképpen, ha influenzajárvánnyal. A legfiatalabbak kivételével szinte minden korosztály hallott már kiemelt veszélyességi fokozatokról. Vannak – ha nem is személyes, de irodalmi – emlékei az 50-100 millió halálesetet okozó 1918-as spanyolnátha (H1N1), az egymillió halálesettel járó 1957-es ázsiai influenza (H2N2) és a legutóbbi, ugyancsak egymillió halálesettel járó 1968-as hongkongi influenza (H3N2) okozta traumákról. Hazánkban már akár rutin is lehetne a járványok levezénylése, hiszen 1961–62-ben, 1969–70-ben és 1970–71-ben több mint kétmillió megbetegedést okozott az influenza A-vírus. Az utóbbi években a megszokott módon működött a szezonális influenza elleni védőoltások rendje, s kisebb, de áthidalható zökkenőkkel a veszélyeztetettek oltása ingyen vagy térítés ellenében, de megoldódott. Jóllehet a korábbi madárinfluenza-veszélyeztetettség és a tavaszi H1N1-riasztás csak a korábbi nagy világjárványok környezetével vethető össze, mégis azt hinné az ember, hogy van abban tapasztalat, létezik rend és logisztika, hogyan kell levezényelni egy lakossági „átoltást”.
A társadalom általában szereti azt, ami világos, s – nem meglepő módon – gyanakszik arra, idegenkedik attól, ami homályos. Főképpen, ha az egészségéről van szó, és ha az információs aszimmetria és hiányos felkészültség okán nem is igazán ért a dologhoz. Az egymásnak ellentmondó tájékoztatások, a kapkodás, a nyilvánvaló rendezetlenség csak bizalmatlanságot kelt benne, s mindez a manapság amúgy sem ritka bizonytalanság érzetét fokozza. A katasztrófamedicina alapelve a határozott, egyértelmű, már-már katonai irányítás, a minőségbiztosított és kiszámítható környezet. Gyanús, ha politikai csatározások övezik az oltóanyaggyártás környezetét, visszaélésekről hallani, s ha a miniszter a köztévé műsorában élettani és virológiai fejtegetésekbe bonyolódik. Hiszen azt a laikus is tudja, hogy neki nem ez lenne a dolga. Ezzel szemben nem kapnak érdemi hangot a médiában az igazán hozzáértők, az infektológusok, a hivatalos szakmai szervezetek professzionális szakértői. A kismamaoltással kapcsolatos kérdések megvilágítását sem a szakterület orvos-vezetőire bízzák. Lekezelik és kiskorúnak tartják a társadalmat.
Az Infektológiai Szakmai Kollégium belső anyaga rögzíti, hogy az Európában forgalmazott influenza elleni vakcinák élő vírust nem tartalmaznak, ezért nem jelentenek olyan kockázatot, amelyek a szervezetben szaporodó vírusokkal hozhatók összefüggésbe. Az influenza ellen csak a hatékony védőoltás nyújt biztonságos védelmet. Akár tudhatnánk, hogy a hazánkban alkalmazott Fluval P vakcinát 18–60 éves felnőtteknél és 60 éven felüli idős személyeknél, 12–18 éves serdülőknél és 3–12 éves gyermekeknél történt alkalmazást követően – bár nem imponálóan széles körben, de – vizsgálták. Ezzel szemben nincsenek klinikai tapasztalatok a nálunk nem is alkalmazott, dupla oltást igénylő Focetria, Pandemrix és Celvapan készítményekkel. A védőoltások évről évre a WHO által előírt vírusantigéneket tartalmazzák. Az egyes vakcinák kizárólag abban különböznek egymástól, hogy a vírusantigéneket milyen formában tartalmazzák (teljes vírus, hasított, alegység), illetve hogy tartalmaznak-e tiomerzált (oltóanyagokban használt higanyalapú tartósítószert) és egyéb segédanyagot. Az Omninvest vakcinák (Fluval AB és Fluval P) teljes vírust tartalmaznak, tiomerzál mellett. Ezek a leghatékonyabb és emellett a leginkább reaktogén vakcinák. Oltási reakcióként hőemelkedés, láz és helyi reakciók adódhatnak. A vakcinák előnyének tartják, hogy erőteljesebb immunválaszt váltanak ki, tartósabb védelmet biztosítanak, viszont ezzel függ össze a gyakoribb mellékhatásuk is. Az eddigi tapasztalatok szerint a hőemelkedés, illetve a ritka lázas reakció maximum 48 óráig tart.
A jelenleg zajló influenzajárvány elsősorban a fiatal felnőtt lakosságot veszélyezteti, így a terheseket is. Új vírusról lévén szó, a teljes lakosság fogékony. Talán a 65 év felettiek rendelkeznek bizonyos fokú védettséggel. Várhatóan a közeljövőben hazánkat is eléri a járvány, tömeges megbetegedést okozva. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium szakvéleménye rögzíti, hogy pandémia esetén a várandósok magasabb halálozási kockázata miatt a megelőzésben legfontosabb a várandósok felvilágosítása. Lehetőség szerint kerüljék a tömeget, az emberekkel zsúfolt helyeket. Influenzaszerű tünetek esetén telefonon a háziorvost, ügyeletet keressék, javasolt a kismamákat is otthonukban megvizsgálni, kórházi kezelést nem igénylő esetekben otthon elkülöníteni. A hazai oltóanyag biztonságosnak tekinthető a terhesek számára is, de ha a várandós nem tartozik a fokozott rizikójú csoportba, a beadással meg kell várni az első trimeszter végét.
Úgy gondolom, társadalmunk az utóbbi években edződve már nagykorúnak tekinthető. Miért nem lehet ezekről a dolgokról nyíltan, világosan és érthetően beszélni? Miért kell a társadalmat ebben a komoly és jogos aggodalmat kiváltó járványos helyzetben lekezelni? Miért politikusoknak kell érvelni a vakcináció mellett, és kérni a háziorvosokat különféle, az ügyben szerintük elvárható áldozatra? Miért kell titkosítani a gyártói szerződéseket, államtitokra hivatkozva? Ki hiszi ezt ma már el?
A beteg, a betegséggel fenyegetett ember mindig kiszolgáltatott. A gyógyítás és a megelőzés igen fontos eleme a bizalom. Bizalom annak irányában van, akinél látszik a szakértelem, akinél az látható, hogy uralja a helyzetet és ezáltal hiteles, biztonságot sugároz. Őt fogják követni. Ki is ez most nálunk? Meg tudná valaki mondani?
Magyarországon csaknem húsz éve épül, s mára professzionális szintű, európai színvonalú a gyógyszerellátás. Evidencia, hogy a gyógyszernek, pláne egy vakcinának, a gyógyszertárban a helye. Mi az akadálya annak, hogy akinek ingyen jár a receptköteles szérum, az térítésmentes vényen kapja meg, akinek ez nem jár, az térítés ellenében, de a patikában, minőségbiztosított környezetben? Maga a miniszter írja a gyógyszerészek segítségét kérő levelében, hogy a lakosság leggyakrabban először a gyógyszertárban keres információt (nem ártana ezt máskor is elismerni). A nagykereskedők szakszerű módon, naponta többször szállítanak gyógyszert a patikákba. Ha rájuk bízták volna, biztosan elkerülhető lenne a jelenlegi szakszerűtlen és színvonal alatti helyzet. Most az ÁNTSZ erre kijelölt helyiségében orvosok és gyógyszerészek faxon/e-mailen elküldött megrendelésükre sorban állva várják a csak 20 darabos kiszerelésben fellelhető vakcinát, s kapnak hozzá egy doboz fecskendőt. Van, aki hűtőtáskában, van, aki szatyorban, s van, aki zsebben viszi magával. Nincs egyszeres kiszerelés, bár a betegtájékoztató szerint kellene, hogy legyen, s a beteg olyat kérne.
A törzskönyvi engedélyt kiadó Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) így nyilatkozik erről. Annak érdekében, hogy elegendő mennyiségű oltóanyag álljon rendelkezésre még a járvány terjedése előtt, a Fluval P vakcina gyártása – a gyártó kockázatára – még a végleges forgalomba hozatali engedélyezés előtt elkezdődött. Ezért egyes tételek gyártásakor még nem állt rendelkezésre minden szükséges információ. Az OGYI a forgalomba hozatali engedélyt alaki hibás hozzájárulású határozattal adta ki, amely bizonylat a gyógyszer útját követi. Így a gyártótól a nagykereskedőn (de mégsem a nagykereskedőn, hanem az ÁNTSZ erre frissen kötelezett, amúgy lelkiismeretes munkatársain) keresztül jut el az információ a patikákba. Fentiek értelmében felhívják a figyelmet arra, hogy a készítmény dobozán nincs feltüntetve a lejárati idő, az a dobozon található gyártási időtől számított egy éven belül használható fel. Az ampullákon a gyártási idő sem szerepel, csak a gyártási tétel száma. Ezért ajánlott a gyűjtőcsomagolások megbontásakor minden ampullát gyártási idővel ellátni. Tasakban történő kiadás esetén célszerű a lejárati idő egyértelmű feltüntetése is. A dobozban lévő betegtájékoztató sem azonos az OGYI által elfogadott jelenleg érvényes betegtájékoztatóval, amely az OGYI honlapján érhető el.
Hol is van ilyenkor a fogyasztóvédelem? Tavaly mintha azt ellenőrizték volna a patikákban, hogy a 10 milliliteres orrcseppen fel van-e tüntetve a literár. S ha nem volt, azonnal jött a százezer forintos bírság a patikának.
Nagyon amatőrnek tűnik ez a módszer. Elég nehéz így a gyógyításhoz elengedhetetlen bizalmi légkört felépíteni. Azért őszintén reméljük, hogy nem lesz komoly a járvány. Ilyen fapados módszerrel ugyanis hatékonyan „átoltani” a lakosságot majdnem reménytelen. De jó is lenne, ha mindenki azt tenné, amihez ért, amire a jogosítványa szól, s ami a számon is kérhető felelőssége.

A szerző gyógyszerész, szakközgazdász

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.