Százmilliárdos kérdések

Nincs mandátuma a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a kormány figyelmeztetésére, ha az rossz úton halad – véli Pukli Péter, a hivatal jövő héten távozó elnöke, aki szerint a hatévnyi regnálása alatt ezért nem figyelmeztette a kabinetet a költségvetési trükközések hátulütőire. A búcsúzó elnök, aki a jogellenesen eltávolított Mellár Tamás korábbi KSH-vezér helyét foglalta el, cáfolja, hogy a kormány cinkosává váltak volna a trükközésben, és azt is, hogy a Pénzügyminisztérium bábjai lennének.

Botránykrónika a KSH-ban, 2003–2009. Medgyessy Péter miniszterelnök 2003-ban jogellenesen menesztette a KSH éléről Mellár Tamást – mondta ki a Fővárosi Munkaügyi Bíróság. A KSH csak hosszas pereskedés után volt hajlandó fizetni a felmentett elnöknek. Törvénysértően mentették fel 2004-ben a KSH elnökhelyetteseit, Soós Lőrincet és Vukovich Gabriellát – mondta ki a Fővárosi Munkaügyi Bíróság. Az ítéletben kártérítésre kötelezték a hivatalt. A bíróság azért állapított meg rendkívüli súlyú jogsértést, mert egy független országos intézmény teljes vezetését menesztették jogellenesen. A KSH 2004-ben megváltoztatta a már kinyomtatott „Introducing Hungary” című kiadványt, kicserélve annak oldalait, mert az abban szereplő adatok és az abból levont következtetések (egészségügyre fordított pénzösszeg, alacsony nővérszám) nem nyerték el az akkori egészségügyi miniszter tetszését. Joaquín Almunia pénzügyi biztos több alkalommal kételyét fejezte ki a magyar hatóságok kimutatásainak hitelességét illetően. (Az Európai Bizottság felé elküldött tervezett hiányadatok jelentősen eltértek az egyes jelentésekben.) Az autópálya-elszámolási botrányok nyomán az államháztartási hiány kimutatásainak hitelességéért felelős Bablina Erzsébet hirtelen és önként távozott 2005-ben a KSH-tól. A KSH idén pert vesztett a Fővárosi Bíróságon. Az elsőfokú ítélet szerint rögtön nyilvánosságra kell hozni az államadósságról és a kormányzati hiányról szóló, EU-nak elküldött adatokat. Kilenc hónappal az évzárást követően, 2009 szeptemberében a KSH olyan tételeket „talált”, amelyek jelentősen megemelték a büdzsé tavalyi hiányát. A 100 milliárd forintos lyukat az okozta, hogy olyan uniós támogatásokat számoltak el bevételként, amelyek nem érkeztek meg Brüsszelből. A KSH által beterjesztett és a kormány által jóváhagyott népszámlálási törvény Sólyom László államfő szakmai kifogásai miatt 2009 októberében elbukott.

November végén jár le hatéves mandátuma a KSH élén. Már a kezdet sem volt könnyű, hiszen elődjét jogellenesen mentette fel tisztségéből Medgyessy Péter akkori kormányfő. Ilyen belépővel melyek voltak a legnagyobb kihívások e hat év alatt?
– Az uniós csatlakozásunk és az európai statisztikai rendszer modernizációja nyomán teljesen új alapokra kellett helyezni adatgyűjtési feladatainkat. Az átláthatóság és elszámoltathatóság mentén úgy alakítottuk át a KSH hat vidéki központját, hogy azokban a korábbi megyei helyett immár országos adatgyűjtés folyik. A legtöbb változás az elektronikus adatgyűjtésben történt. Emellett a működési kiadásainkat és az adminisztrációt csökkentenünk kellett, a kitűzött stratégiai fejlesztéseinket pedig el kellett végezzük.
– Elődje, Mellár Tamás úgy összegezte az ön hatéves tevékenységét a Heti Válaszban, hogy ön és helyettesei hiába töltötték ki a hat évet, nem a KSH iránti bizalmat erősítették, hanem épp ellenkezőleg: azt, hogy a hivatal a kormány cinkosává vált a trükközésben. Elnöksége alatt sokszor vágták az ön fejéhez ezt a vádat?
– A hetilapban megjelent cikk nem összegzés, hanem vélemény, mégpedig Mellár Tamás alaptalan és rosszindulatú magánvéleménye. Elég, ha megnézzük a számokat: a KSH honlapját évente 2,7 millióan látogatják, 63 százalékkal többen, mint 2003-ban. Kiadványaink letöltési száma 2,1 millió, 50 százalékkal több, mint korábban. Információszolgálatunkat most 25 százalékkal többen, 60 ezren keresik fel.
– Önt is rendszeresen berendelték „eligazításra” a Pénzügyminisztériumba, mint 2002 után elődjét, vagy meg tudta úszni a kormányzati fejtágítást?
– Soha nem rendeltek be eligazításra. Ez minden jogszabállyal ellentétes lenne.
– Hogyan érintette önt egy független nemzeti intézmény vezetőjeként, hogy néhány hete a sajtó birtokába jutott levelezés szerint a pénzügyi tárca megtiltotta a KSH-nak, hogy a vagyonadóval kapcsolatos számításaikat a Költségvetési Tanácsnak átadják? Tette mindezt azért, mert a KSH számai a minisztériumnál kevesebb pénz befolyását jelezték.
– A valótlan állításnak egyetlen valóságeleme van, mégpedig a mondatnak az a része, hogy „a KSH a Költségvetési Tanácsnak átadta”. A statisztikai hivatalnak nincs vagyonadó-számítása, csak adatai az ingatlanvagyonról. A KSH azonnal teljesítette a tanács adatkérését: a megkeresés szeptember 15-én érkezett a hivatalba, és az adatokat 16-án elküldtük a testületnek. A testület az adatokat fel is használta a szeptember végén közzétett jelentéséhez.
– A KSH öt évvel ezelőtt megsemmisíttette a több ezer példányban kinyomtatott Introducing Hungary című kiadványt, mert az abban szereplő OECD-adatok és az abból levont következtetések nem tetszettek az akkori egészségügyi miniszternek. Összeegyeztethetőnek tartja-e mindezt a hivatal függetlenségével?
– A kiadványt a Külügyminisztérium megbízására készítettük, a külföldi képviseleteknek szánták információs anyagként az uniós csatlakozás előtt. A törölt mondatban pozitívumként a magyar orvosképzés és járványügy hírneve szerepelt, negatívumként pedig az egészségügyre fordított pénzösszeg, valamint az alacsony nővérszám. Mind a pozitívum, mind a negatívum kikerült a végleges anyagból, amelybe helyette a női és férfi várható élettartam adatait tettük. Az eredeti 1500 példányt nem zúztuk be, hanem az adott oldalt kicseréltük. A német és francia változatok már a javítás után kerültek nyomdába.
– A kormány által Brüsszel felé közölt előzetes és végleges deficitadatok között több évben is óriási különbség mutatkozott, ennek nyomán Joaquín Almunia pénzügyi biztos több alkalommal kételyét fejezte ki a magyar hatóságok kimutatásainak hitelességét illetően. Javasolt-e lépéseket a kormány felé annak érdekében, hogy az adatszolgáltatással kapcsolatos bizalomhiány oldódjon?
– A jelentések adatai három forrásból származnak. A reálfolyamatok tényadataiért a KSH, a pénzügyi folyamatok tényadataiért a jegybank, míg a tervadatokért a Pénzügyminisztérium a felelős. A KSH által megküldött adatokat az Európai Bizottság minden esetben elfogadta. Ez könnyen ellenőrizhető a kiadott jelentésekből, hiszen itt minden esetben felsorolják azokat az országokat, amelyek anyagát csak „rezervációval” fogadják el.
– 2005–2006-ban a kormány által az Európai Bizottság felé küldött tervezett hiányadatok valóban jelentősen eltértek az egyes jelentésekben. A pénzügyi biztos a kormányzati előrejelzések és nem a statisztikai adatok változását kifogásolta. A 2006-ról szóló KSH-adatszolgáltatás során a márciusban és szeptemberben megjelentetett adatok között nem volt eltérés.
– A kreatív könyvelés számos elemét – autópálya-könyvelés, 13. havi fizetés, áfavisszatartás, és így tovább – bevetette a kormány az elmúlt hat évben. Figyelmeztette-e ön a kabinetet arra, hogy e módszerek elfogadhatatlanok, ahogyan azt tette például a jegybank?
– A KSH-nak nincs mandátuma a kormány figyelmeztetésére. A kérdéses esetekben mindig megadtuk a módszertani véleményünket. Vita esetén a jelentés melléklete tartalmazza a kialakított álláspontot az esetleges különvéleménnyel együtt. Az ön által említett esetben a jegybank figyelmeztetése a megküldött jelentés alapján már ismert volt az Európai Bizottság előtt.
Az autópálya-építéseket soha nem számolta el a hivatal PPP-projektként, azaz magánberuházásként. Tény, hogy a KSH-ban ezzel kapcsolatban egy egyeztetés zajlott le, amelynek során az Eurostat képviselői kifejtették az uniós irányelvek értelmezésével kapcsolatos álláspontjukat. Az áfa-visszatérítés halasztása nem befolyásolta a statisztikai adatokat, mert a kormányzati hiány számításakor eredményszemléletben könyveljük el az adókat. Az áfa-visszatérítést tehát nem akkor számoljuk el, amikor az megtörtént, hanem abban az időszakban, amikor az esedékes.
A 13. havi bér számításánál a kormány az esedékességet változtatta meg egy kormányrendelettel, ezt azonban az Eurostat nem fogadta el.
– Számos korábbi évhez hasonlóan idén megint utólag, kilenc hónappal az évzárást követően „bukkant” a KSH olyan tételekre, amelyek jelentősen megemelték a büdzsé tavalyi hiányát. Ezúttal 100 milliárd forintos lyukról van szó, mert olyan uniós támogatásokat próbáltak elszámolni bevételként, amelyeket nem kaptunk meg Brüsszeltől. Kevésbé optimista számításokkal nem lehetett volna megelőzni az utólagos korrekciókat?
– A számítások nem az „optimizmustól” függnek, hanem az EU módszertani előírásaitól. Az említett esetben az előzetes adatokhoz az uniós támogatás jóváhagyott összegét, kilenc hónappal később pedig az elfogadott összegét kellett a számításokban szerepeltetni. Az uniós támogatások elszámolására vonatkozóan tavaly júliusban kaptunk egyértelmű iránymutatást az Eurostat illetékeseitől, a szokásos ellenőrző látogatásuk alkalmával. Eszerint a nagyberuházások esetében a várható, de még be nem érkezett támogatási összegeket is el kell számolni bevételként. Csak idén szeptemberben vált világossá, hogy az EU néhány autópálya-projekt támogatását időközben megváltoztatta, s hogy a 4-es metró esetében 11 szerződés finanszírozását elutasította. Emellett az első Nemzeti fejlesztési terv kifizetéseinek elszámoltathatóságát is meghosszabbították 2009. június végéig. Ezeket a bevételeket kellett kivenni az ominózus elszámolásból.
– Ön a Figyelő hasábjain korábban politikai befolyásoltsággal vádolta meg az EU statisztikai szervezetét, ami szakmai szervezet számára igen súlyos vád. A vádat az Eurostat szóvivője „badarság” jelzővel utasította vissza. Saját véleménye volt ez, vagy diktálták?
– E beszélgetés a statisztikai hivatalok jogi és szakmai függetlenségének különbségéről folyt. Erre hoztam fel példának az Eurostat speciális helyzetét. A túlzott hiányeljárásról szóló jelentés ellenőrzése már nem pusztán statisztikai kontrollt, hanem annál mélyebb vizsgálatot jelent.
– Idén pert vesztettek egy fontos ügyben. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete szerint rögtön nyilvánosságra kell hozniuk az államadósságról és a kormányzati hiányról szóló, EU-nak elküldött adatokat. Miért kellett ehhez egy per? Nem lett volna egyszerűbb azonnal közzétenni a Brüsszelnek elküldött jelentéseket?
– Első fokon veszítettük el a pert, és fellebbeztünk. A kormányzati hiányról és államadósságról szóló adatok, az úgynevezett EDP-jelentések a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat közös jelentései. Akkor tekinthetők késznek, ha az Eurostat azt már a törvényben rögzített, úgynevezett tisztázási eljárás során elfogadta. Csak ezután válnak nyilvánossá az anyagok az Eurostat honlapján, és ezzel egy időben itthon. Azok az adatok, amelyeket kiküldünk jóváhagyásra, a nemzeti számlákra vonatkozó szeptemberi adatközléseinkben szerepelnek.
– Az ön által beterjesztett és a kormány által jóváhagyott népszámlálási törvény az államfő szakmai kifogásai miatt októberben elbukott. Nem gondolja, hogy az egyébként is késésben levő népszámlálási előkészületekkel együtt így nagyon nehéz örökség vár utódjára?
– A kikérdezési időszak kezdetéhez képest a 2001. februári népszámlálásról szóló törvényt a parlament kevesebb mint 14 hónappal az adatfelvétel megkezdése előtt fogadta el. Jelenleg a népszámlálási adatfelvétel kezdetéig, 2011. október elsejéig több mint 22 hónap van hátra. Vagyis a törvényi előkészítés még a köztársasági elnök féle visszaküldés ellenére is jelentős időelőnyben van a korábbi népszámláláshoz képest. Előrébb tartunk a kérdőív tartalmi kialakításával is. A mostani tervezet figyelembe veszi a lakosság tűrőképességét, igyekszik elfogadható szinten tartani a lakossági terhelést, ami feltétlenül szükséges az adatminőség szempontjából. Folynak a szakértői egyeztetések az állami szervekkel, az érintett országgyűlési biztosokkal, a kutatóintézetekkel, s az egyes témában érintett szervezetekkel. A népszámlálás feladatának nagyságát érzékelteti, hogy 18 milliárd forint lett rá előirányozva, kétszer annyi, mint amennyi a KSH teljes évi büdzséje.
– A népszámláláson kívül azért más kihívásokkal is szembe kell néznie az önt váltó Belyó Pálnak…
– Valóban. Az általános mezőgazdasági összeírás szintén a kiemelt feladatok között szerepel, ahogyan az adatszolgáltatási terhek csökkentése is. Emellett a globalizáció, a migráció és az öregedő társadalmak, általában a fenntartható fejlődés mérésére új módszereket kell találni, ez szintén a jövő kihívásaihoz tartozik.
– Ön köztudottan elemzésellenes, egy évekkel ezelőtti hivatali rendezvényen arról beszélt, hogy az elemzéseket szocialista csökevénynek tartja. Elemzésekkel nem lenne könnyebb a statisztikai adatok értelmezése a felhasználók számára?
– Az idézett szóösszetétel teljesen idegen tőlem, nem mondhattam. Fontosnak tartom az elemzéseket. Nagyon nehéz műfaj, mert számokba sűrített információkat kell közérthetően, csak a tényekre szorítkozva megfogalmazni. A KSH hagyományosan elemző hivatal, nemzetközi összehasonlításban is jelentős e tevékenysége. Az elmúlt években is kiemelt figyelmet fordított a hivatal az elemzéseknek. Az elektronikus tájékoztatás térnyerésével együtt kellett a változó igényekhez igazodnunk. A honlapunk széles körű, ingyenes hozzáférést biztosít nemcsak az adatbázisainkhoz, hanem az elemzésekhez is. Óriási eredménynek tartom, hogy a KSH adatai ma mindenki számára ingyenesen elérhetők. Az eltérő igényű felhasználók számára az ismeretterjesztő on-line magazintól a rövidebb, tematikus írásokon át egészen az átfogó elemzésekig terjed a kínálatunk.
– Végezetül egy személyes kérdés. E hat év alatt a KSH sokszor igen kedvezőtlen számok közzétételére kényszerült a gazdaság teljesítményét, a munkanélküliséget, az államadósságot, a költségvetési túlköltekezést illetően. Mikor kezdte látni, hogy rossz irányba tart az ország?
– Ilyen kérdésre sajnos nem válaszolhatok. A KSH egy független intézmény, elnöke nem alkothat ilyen jellegű véleményt.