Tengeri olajfúrócég települt Újlengyelbe

Vajon hol lehet a székhelye egy tengerentúli olajmezőkön fúró magyar vállalkozásnak? A válasz: egy Pest megyei kistelepülésen. A magyarázat egyszerű. A szóban forgó falu ugyanis nem szed iparűzési adót. Idehaza egyébként a cégek valóságos vándorlása indult meg az ilyen közterhet nem kérő települések irányába.

Titkosítanának egyes adatokat. Jövő év januárjától csak a közfeladatot ellátó szervezetek, hatóságok ismerhetnék meg a cégtulajdonosok, valamint az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók lakóhelyét. A magánszemélyeknek ezt kérniük kellene, és az adatokat csak akkor kaphatnák meg, ha az törvényes érdekeiket szolgálja – a távirati iroda közlése szerint ezt tartalmazza az igazságügyi miniszter legújabb rendelettervezete. Jelenleg a parlament azt a törvényjavaslatot tárgyalja, amely egyebek mellett korlátozná a cégjegyzékben szereplő magánszemélyek lakhelyének megismerését, s a rendelet e törvényjavaslat végrehajtási jogszabálya lenne. Ha a céginformációtól valaki a jövőben cégkivonatot szeretne kapni, akkor külön kérnie kellene az érintett céghez kapcsolódó személyek lakóhelyének megadását. Ellenkező esetben ezek nélkül kapja meg a dokumentumot. Ha a kérelmező nem tud törvényes jogcímet megjelölni kérelmében, akkor a lakóhely megismeréséhez az érintett személy hozzájárulását be kell szereznie, és ezt be kell mutatnia.

Jelen gazdasági helyzetünkben akár kisebb szenzációnak is nevezhető, hogy van olyan magyar cég, amelyik nagyjából fél tucat olajfúrótoronnyal rendelkezik. Az érintett vállalkozás üzleti sikerét pedig jól mutatja, hogy igen drága berendezései közül néhány éppen az észak-amerikai partok felé hajózik, hogy ott termeljen ki olajat. Emellett minden bizonnyal az sem mondható mindennapinak, hogy egy hazai társaság az egyik amerikai médiahálózat tulajdonosa. Ám az, hogy e cégek között mi a kapcsolat, már meglepetésnek számít. Mind a két vállalkozásnak a Pest megyei Újlengyelben van a székhelye. Az érdekes jelenségről Beer Gábor, a KPMG adótanácsadó partnere tájékoztatta lapunkat. A szakember rögtön magyarázattal is szolgált: az olajfúró és a médiaguru vállalkozás főként azért választotta Újlengyelt, mert a falu nem szed helyi iparűzési adót. Az imént említett két cég feltehetőleg dollármilliókat forgat évente, így nekik egyáltalán nem mindegy, hogy székhelyük települése elkéri-e éves árbevételük egy-két százalékát.
Ugyanakkor felvetődik a kérdés, miért éri meg Újlengyelnek, hogy nem szed iparűzési adót. A feleletet lapunknak az 1700 fős település polgármestere adta meg. Cserna Ferenc elmondta, hozzájuk főként fuvarozással foglalkozó társaságok költöztek. Ezek telephelyei a falu határában vannak, így a polgárok mindennapjait egyáltalán nem befolyásolják a teherautós cégek. Nem úgy Újlengyel költségvetését. A község évente hozzávetőleg 180 millió forintból gazdálkodik, s így jelentős tételnek számít, hogy a betelepült cégek körülbelül 33 millió forint gépjárműadót fizetnek. Emellett munkalehetőséget is adnak a társaságok. – A telepekre gyakran keresnek alkalmazottakat, például portásokat, szerelőket – magyarázta Cserna Ferenc. Majd folytatta: a jelentős adóbevétel a mostani helyzetben leginkább a talpon maradásra elég, és arra, hogy a község az átlagosnál jobb színvonalon működtesse iskoláját, óvodáját, egészségügyi intézményeit. S a pályázatokon való indulást is segíti, garantálva a szükséges önrészt. A polgármester végül közölte, gyakran keresik meg a falut cégek, amit az iparűzési adó mellett Újlengyel kedvező földrajzi elhelyezkedése is indokolhat; a település negyven kilométerre fekszik a fővárostól, s Budapestet a közeli autópályán húsz perc alatt el lehet érni.
A megközelíthetőség fontosságát Beer Gábor is hangsúlyozta. A szakember rámutatott: hiába nem szed egy település iparűzési adót, ha eldugott helyen található, a cégek biztosan nem költöznek oda. – Az adócsökkentés és a kedvező infrastruktúra rendkívül csábító – mondta a szakértő, aki szerint valóságos cégvándorlás tanúi lehetünk idehaza az utóbbi időben. Az itthoni vállalkozások keresik azokat a településeket, ahol nincs iparűzési adó, hiszen az átköltözéssel komoly pénzeket spórolhatnak meg. – A kisebb helységek pedig szívesen fogadják a társaságokat – fejtegette Beer. Az adótanácsadó végül leszögezte: az áttelepülés teljességgel legális, a cégek költözésének gátja csak a szóban forgó társaság gazdasági, adóügyi megfontolásai lehetnek.