Radovan Karadzsics elfogását és a hágai Nemzetközi Törvényszéknek történő kiadatását követően mit gondol, végre a lelkekben is megtörténik-e a megbékélés Bosznia-Hercegovinában? Másképp fogalmazva, lassan tizenöt évvel a háború befejezése után fel lehet-e végre építeni egy valódi államot az önök országában?
– Erről csak a személyes véleményemet mondhatom el, de azt leszögezném, ez a siker egyes-egyedül a hágai Nemzetközi Bíróságot illeti. Igaz, úgy vélem, a törvényszék alkut kötött Karadzsiccsal, hogy őt Hágába szállítsák. Ez ellen azonban nem hiszem, hogy tüntetőleg kellene fellépnünk. Személy szerint nem hiszek a volt boszniai szerb elnök ártatlanságában, épp ezért nekünk nyomást kell gyakorolnunk Hágára, hogy ez a történelmi mentalitás többé ne ismétlődhessen meg. Ami a lelkeket illeti, még mindig van mit változtatnunk, elsősorban a politikusoknak.
– Mint korábban Valentin Inzko boszniai különmegbízottól is megkérdeztem, kíváncsi vagyok, mit gondol arról, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt héten Szarajevóban tárgyalva azt javasolta, még az idén zárják be a világszervezet boszniai irodáját (OHR) és jogköreit, megreformálva ugyan, de adják át egy, az EU által felügyelt megbízottnak?
– Ismerjük Oroszország javaslatát. Ez azonban nem az a döntés, amelyet Bosznia-Hercegovina fog meghozni, ugyanakkor úgy gondolom, szükség lenne arra, hogy a jelenlegi helyzetet felülvizsgáljuk. A nemzetközi szerepvállalás átalakítása ugyanis – jelen állás szerint – nem ígérkezik zökkenőmentesnek. Mi pedig akkor válhatunk igazán demokratikus országgá, ha önmagunktól tudunk megfelelni az előttünk álló kihívásoknak. Ennek egyelőre sajnos nem látom a lehetőségét, hiszen jelenleg nem nálunk dőlnek el a dolgok.
– Mindezek ellenére mit gondol, mikor érhet véget az OHR mandátuma Boszniában?
– Nem akarok előrejelzésekbe bocsátkozni, főleg annak tükrében, hogy a nemzetközi folyamatok még mindig igen lassan haladnak, ráadásul a váltás sincs még kellőképpen előkészítve. Bosznia-Hercegovina ugyanis még profitál az OHR munkájából, főleg úgy, hogy a politikai helyzet az elmúlt időszakban romlott. Az ország jövőbeli stabilitását pedig nagyban befolyásolja a különmegbízott munkája, épp ezért ez a kérdés most ellentétben áll Szarajevó érdekével.
– Itt a Bosnyák–Horvát Föderáció és a Szerb Köztársaság közötti érdekellentétekre gondol, vagy a nemzetközi szervezettel való együttműködésre? Ez azért is fontos, mert az elmúlt hónapokban számtalan olyan jelzés érkezett az OHR részéről, amely komoly súrlódást vetít elő a hosszú ideje várt alkotmányos reformokkal kapcsolatban. Ennek kapcsán pedig felmerült, vajon életképes-e az 1995-ös daytoni békemegállapodás, vagy új alkotmányra lenne szükség?
– Jelenleg lehetségesnek tartom az államalkotó entitások együttműködését, egymás közötti párbeszédét, akár a nemzetközi szervezet bábáskodása nélkül is. Azt hiszem, Bosznia már megfizette a béke árát. Ez szükségszerű is volt. Emellett úgy gondolom, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a daytoni béke nyújtotta lehetőségek közül annak valamennyi előnyét kihasználjuk. Persze azt is tudjuk, hogy az Európai Unióhoz vezető úthoz nélkülözhetetlen lesz az új alkotmány megalkotása is, ám olyan javaslatokra van szükség, amelyeket mindkét entitás elfogad.
origo.hu
Messze van még, hogy józanul nézzünk magyar focit – Szakértői Kormány S01E12
