Az európai kulturális örökség része lett a visegrádi palota, az elismerő címet tanúsító emléktáblát tegnap leplezték le. Forrai Kristóf, a kulturális örökségvédelmi és koordinációs főosztály vezetője táblaavató beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég elzárva megőrizni a múlt értékeit, hanem élővé kell tenni a hagyományokat, és ápolni az évszázados kapcsolatokat. Az európai kulturális örökség része többek között a clunyi apátság, Robert Schuman Scy-Chazelles-i emlékháza, az avignoni pápák palotájának díszudvara, valamint az athéni Akropolisz.
Az európai kulturális örökség rendszerének létrehozását két évvel ezelőtt határozta el az Európai Unió, a listán eddig az unió országainak egy-egy műemléke, hazánk esetében Eszterháza szerepelt. Az emléktábla-avatás időpontja nem véletlen: Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére választották e napot, aki 1231. november 17-én hunyt el.
Ez alkalomból két új kiadványt is bemutattak a palota tanácstermében: az egyik egy kiállítás emlékét őrzi Reneszánsz látványtár címmel, a másik a Visegrád 1335 címet viseli, mely egy 674 évvel ezelőtti találkozó dokumentumait tárja a közönség elé. Az 1335-ös visegrádi találkozón részt vevő országok vezetői és népük – csehek, németek, magyarok és lengyelek – azóta is ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz, a közép-európai kultúra meghatározói. A most bemutatott kötet szerkesztői szerint a történelemtudósoknak mindig az eredeti dokumentumokhoz kell visszanyúlni. Jó volna levéltári kutatásokat végezni Boroszlóban, Krakkóban, hogy még több hiteles irat álljon rendelkezésünkre e gazdag történelmi korszakról – hangsúlyozták a szakemberek.
Sötétségpark A Zselicben. Hivatalosan is nemzetközi csillagoségbolt-parknak minősítették a közelmúltban a Zselici Tájvédelmi Körzetet. Három észak-amerikai park után a Kaposvártól délre fekvő vidéket terjesztették fel elsőként erre a címre Európában, ezt követte a skóciai Galloway Forest Park.
A Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatósága három éve döntött a Sötét Égbolt Park program elindításáról. Azóta számtalan tudományos mérést végeztek a tájvédelmi körzeten belül, s ehhez igazították a tájvédelmi körzet világítási tervét. Ennek alapján csupán oda szabad világítani, ahol tényleg szükség van a fényre, s azt az út, a talaj irányában kell fordítani. Teljes mértékben kerülni kell, hogy olyan lámpatestek legyenek, amelyek a csillagos égbolt irányába világítanak – magyarázta Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke. „Egyre növekszik a felesleges fénykibocsátás. Ennek következtében a csillagos égbolt látványa eltűnik, gyerekek nőnek fel úgy, hogy nem ismerik a Tejutat, a Fiastyúkot. Emellett sok olyan élőlény van, a rovaroktól a madarakig, amelyeket zavar a fény – magyarázta a sötétégbolt program jelentőségét Kolláth. Tervek szerint a parkban bemutatóhelyet alakítanak ki, ahonnan kedvező feltételek mellett vizsgálható az éjszakai égbolt. (MTI)
origo.hu
Sokkoló felvétel került elő a tragikus motorbalesetről – videó
