Véleményegyeztető ülésre hívta meg március 11-én Horváth Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. keretein belül működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felügyelőbizottságának elnöke Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő egykori igazgatóját, Oszkó Péter pénzügyminisztert, Draskovics Tibor igazságügyi minisztert és Gráf József agrárminisztert. Az egyeztetésre azért került sor, mert egyre nehezebben tudták megmagyarázni, miért értékesítik az állami termőföldet több ezer hektáros egységekben, holott a földtörvény értelmében hazánkban egy ember legfeljebb háromszáz hektár tulajdonosa lehet. Ezek a többtucatnyi helyrajzi számon, sok esetben különböző helységekhez tartozó földeket tartalmazó, úgynevezett értékesítési egységek csak úgy voltak megvásárolhatók, ha az érdeklődők vásárlói közösségeket alkottak. Ezen eljárással azonban lényegében kizárták a helyben lakó gazdálkodókat, s lehetőséget teremtettek arra, hogy az előre kiszemelt érdekköröknek juttassák a földeket.
Az említett egyeztetésről készült, lapunk birtokában lévő emlékeztető jegyzőkönyv tanúsága szerint az MNV Zrt. a földértékesítési pályázatok során folyamatosan azt a gyakorlatot követte, hogy az együttműködő csoport egy tagjának elővásárlási jogát kiterjesztette a többi tagra is. Tette ezt annak ellenére, hogy az agrártárca által delegált Nagy Olga, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) földügyi és térinformatikai főosztályvezetője egyértelműen kijelentette: a vásárlói közösség egy tagjának elővásárlási jogát nem lehet kiterjeszteni a csoport többi tagjára. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM) képviselő Tóth Ágnes is arról számolt be, hogy a törvényi előírások miatt nem lát lehetőséget az elővásárlási jog kiterjesztésére és az eljárással Sirman Ferenc, az FVM szakállamtitkára sem értett egyet, hiszen kijelentette: az elővásárlási jogosultságot egyenként kell értékelni, ezért csoport esetén nem alkalmazható, „tehát a csoportnak nincs elővásárlási joga”.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint az FVM és az IRM egyetértett abban a kérdésben, hogy a csoport esetén nem alkalmazható elővásárlási jog. Vagyis a hazánk vagyonát kezelő intézmény vezetői tudatában voltak annak, hogy törvénytelenül járnak el, ám ebbéli gyakorlatuktól azóta sem álltak el. Noha az MNV Zrt., szemben a két érintett minisztérium álláspontjával továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy az elővásárlási jog igen is kiterjeszthető a csoportra, Sirman Ferenc leszögezte: ez az álláspont egészen addig tartható, míg ellentétes bírói ítélet nem születik. Tehát az elmúlt években értékesített több ezer hektár termőföldet az állam akár vissza is perelheti, s a törvénytelenségek miatt felelősségre vonhatja a közvagyonnal nem kellő körültekintéssel bánó állami vezetőket.
Azonos véleményt fogalmazott meg kérdésünkre Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által a nemzeti földalap felügyelőbizottságába (fb) delegált tagja is. Emlékeztetett arra, hogy a felügyelőbizottság elnöke egyszer sem emelte fel a szavát a törvénytelen földeladások miatt, így például hiába kérte, az fb a sukorói ingatlanpanamát sem vizsgálta. Budai egyébként tegnapi sajtótájékoztatóján éppen egy ilyen, jellemzően ezer hektárokat meghaladó pályázati egységeket tartalmazó kiírás viszszavonását követelte a vagyonkezelőtől. Jogosan, hiszen az országosan haszonbérletre felkínált 35 ezer hektárnyi területből az MNV már maga is visszavont egy kétezer hektáros Pest megyei területet, mivel az ügyben okirat-hamisításra is fény derült. Budai Gyula emiatt azt javasolta Benedek Fülöpnek, az MNV Zrt. vezérigazgató-helyettesének és Kamarás Miklós vezérigazgatónak, hogy önként távozzanak, a vagyonkezelő felügyeletét ellátó Oszkó Péter pénzügyminisztert pedig alkalmatlanság címén szólította fel távozásra.
origo.hu
Hatalmas drogfogás – elképesztő módon bukott le a banda
