A lehetetlenségek szentje

Úgy volt, hogy az idén elmegyek Olaszország Umbria tartományába, egyenest Assisibe és onnan elsétálok Rómába, mint Ferenc testvérünk nyolcszáz évvel ezelőtt. Aztán nem így történt. Mivel azzal egy ideje már tisztában vagyok, hogy a szabad akaratom egy útlevél a világmindenségbe, de a sorsomat mégsem magam kovácsolom, ebben meg is nyugodtam. Azt az ember sosem tudhatja előre, hogy mi a Teremtő szándéka és miért pont ővele. Viszont azóta is lelkesen szedegetem össze az Umbriával kapcsolatos információkat, illetve úgy pontosabb, hogy az égvilágon semmit sem teszek érte, de mégis megtalálnak. Nyilván mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor ránk talál egy város, egy vidék, és úgy megijeszt a hely szelleme, hogy többé nem menekülünk tőle. Ez alapesetben ritkán Las Vegas, de lehet a Pilis, a Duna-kanyar, a Káli-medence, Dalmácia, Medjugorje, Szarajevó vagy Róma, isten tudja, mi közöm hozzá, de majd lesz, az biztos, és nem térkép a táj.
Nem jártam még Umbriában, de már tudom, hogy szakrális terep, elég volt hozzá egy kép egy helyi piacról, vagy egy recept. Itália közepe, „szent föld”. Szent Benedek, Ferenc és Klára szülőhazája. És casciai Szent Ritáé, akinek életéről most olvasom Joseph Sicardo atya, Ágoston-rendi szerzetes könyvét, az Etalon kiadó Sugárzó életek sorozatában. A casciaiak szabad, kemény emberek voltak, önálló köztársaságot építettek maguknak, a pénzérméiken ott volt a címerük, szép fiatal nő ül egy trónon, ami két sárkány fején nyugszik. Egyik kezében liliomot tart, a másikban kígyót. Na ebben azért elég sok minden benne van. A hely leghíresebb szülötte alighanem Szent Rita. Szentek életéről azért is jó olvasni, mert az embernek már a harmadik oldalnál kisebb lesz az arca, ami komoly részsiker az egóval folytatott többnyire kilátástalannak tűnő harcban. Esetünkben ez hatványozottan igaz, a mai kor embere, aki már akkor vadul hisztizni kezd, ha elveszíti a mobiltelefonját, elsőre talán képtelen is felfogni egy ilyen életet, egész egyszerűen úgy gondolhatja, hogy a „főszereplő” alighanem megzavarodott. Ahogyan azt Jézusról is feltételezte a jelenlévő kortársak jelentős része, akik mindent akartak, csak éppen megváltást nem. Nyilván nem tudták mi az. Azóta sokat változott a világ, új kérdések vannak arról is, hogy ki a zavarodottabb, aki Jézusban hisz, vagy aki Bill Gates-ben. Hogy a kettő nem zárja ki egymást? Ezen azért eltűnődhetünk most, a tűnődések idején, miután sikerült letépni a gyerekeket a GÉP-ről, ami már most elszabadult, pedig hol van még a turné vége. Szent Rita a lehetetlenségek szentje. Hamarosan itt a negyedik vasárnap, a rózsaszín gyertya már végképp a reményé. Rengeteg történet szól arról, hogy emberek, akik már minden reményüket elveszítették, utolsó mentsvárként hozzá imádkoztak, és megtörtént a csoda. A közbenjárók köztünk vannak minden időben.