Elsőként kezdjük azzal: mit gondol, szükség van a vagyonadóra?
– A mindenkori törvényalkotók szabadon dönthetnek arról, mikor és milyen adót vezetnek be. E tevékenységüknek egyetlen korlátja van, mégpedig az alkotmány.
– Megítélése szerint a vagyonadótörvény elkészítésekor maradéktalanul szem előtt tartották az alaptörvény rendelkezéseit?
– Álláspontom szerint nem. Tüzetesen megvizsgáltam az új adóról szóló jogszabályt, és abban számos alkotmányossági problémát látok.
– Ezek közül melyiket tartja a legsúlyosabbnak?
– Egyértelműen az ingatlanok forgalmi értékének, azaz a vagyonadó alapjának meghatározását. A törvény úgy fogalmaz, hogy a forgalmi érték az a terhekkel nem csökkentett, pénzben kifejezhető ellenérték, ami az ingatlan eladásakor árként figyelembe vehető. Ebből a következő adódik: miután a polgároknak az adót önadózással kell megállapítaniuk, mindenki maga dönti majd el, hogy otthona harmincmillió forintnál többet vagy kevesebb ér, s ezzel végső soron azt is, kell-e vagyonadót fizetnie vagy sem. Ugyanakkor nagy talány, miképpen tudják a magánszemélyek a saját lakásuk árát meghatározni, amikor az adott időpontban nem ismerik a keresleti-kínálati viszonyokat.
– Arról nem is beszélve, hogy mostanában lényegében áll az ingatlanpiac.
– Így igaz. Emiatt még kevésbé határozható meg az ingatlanok értéke. Ezen- kívül a forgalmi érték definíció szükségszerűen feltételezi az ingatlan eladási szándékát. De mi a helyzet akkor – amint a lakások esetében feltételezhető –, ha a tulajdonos nem akarja eladni az ingatlanát? Már e felvetések is megmutatják a vagyonadótörvény legnagyobb hibáját, nevezetesen, hogy az ingatlanok forgalmi értékének meghatározása rendkívül bizonytalan. Az Alkotmánybíróság (AB) számos határozatában körülírta már a jogbiztonság alkotmányos követelményét. Eszerint a jogszabályoknak világosnak, egyértelműnek, követhetőnek és kiszámíthatónak kell lenniük. Úgy vélem, a vagyonadótörvény forgalmiérték-fogalma ennek a követelménynek nem felel meg.
– A törvény mellékletében található egy táblázat, amely arról szól, hogy az ország egyes megyéinek különböző nagyságú településein a különféle ingatlantípusok négyzetmétere mekkora értéket képvisel. Ezen információk alapján kaphatjuk meg otthonunk úgynevezett számított értékét. Ez az adat mire szolgál?
– A táblázat tulajdonképpen egy segédlet a forgalmi érték meghatározásához. Ám a melléklet használatával kapott számított érték nem egyenlő a vagyonadó alapjával; az ugyebár a forgalmi érték. Megjegyzem, hogy a luxusadótörvény korábban tulajdonképpen a számított érték miatt bukott el az AB-n. Már csak ezért is különösnek tartom, hogy a jogalkotók visszahozták ezt a módszert. Igazán mégsem ez a melléklet, hanem a nemrégiben létrehozott vagyonadó-kalkulátor okoz komoly problémát.
– A vagyonadó-kalkulátor az APEH internetes számológépe, amelybe ha a polgár beüti személyes adatait, valamint ingatlanának számos paraméterét, akkor az adóhivatal elektronikus levélben tájékoztatja arról, mennyit is ér a lakása. Mit kifogásol ezen a megoldáson?
– Több dolgot is. Elsőként azt, hogy az APEH-et kormányrendelet hatalmazza fel a kalkulátor alkalmazására. Ám a kalkulátor végső soron az adókötelezettség alapját képező adóalap megállapítását segíti. Ez pedig törvényi szabályozást kívánna. Ám a kalkulátorral kapcsolatban nem ez az egyetlen aggályos pont.
– Mire gondol?
– Az adatvédelemre. A vagyonadó-kalkulátorról szóló kormányrendelet ugyanis kimondja: az APEH csak azoknak küldi el elektronikus levélben ingatlanuk forgalmi értékét, akik egyrészt megadják szinte minden adatukat, másrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy az adóhivatal a rájuk vonatkozó információkat gyűjtse, kezelje és hat évig tárolja. A rendeletből azonban nem tűnik ki az adatgyűjtés célja, s az, hogy a hatóság az adatokat mire és hogyan használja fel. Ez – megítélésem szerint – az adatvédelemhez fűződő alkotmányos jog sérelmét jelenti.
– Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban úgy fogalmazott: az adóhivatal biztosan nem fogja jogellenesen felhasználni a kalkulátorba beütött adatokat.
– Az adójogban az alkotmányos garanciát a pontos, törvényes eljárás jelenti. A hiányzó törvényi biztosítékokat a pénzügyminiszter nyilatkozata nem pótolja.
– Ha már itt tartunk: miért kellett egyáltalán létrehozni a vagyonadó-kalkulátort?
– Az ok rendkívül egyszerű. A vagyonadótörvény nem határozza meg pontosan, miként kell az ingatlanok forgalmi értékét kiszámolni, s ezt vélhetően a Pénzügyminisztériumban is észlelték. E jogszabályi hiányosságot pótolja a kalkulátor. Ugyanakkor hibának tartom, hogy nem közölték a nyilvánossággal azokat az adatokat és azt a módszert, amelylyel a kalkulátor, vagyis az APEH kiszámolja a lakások értékét. Ezen információk ugyanis véleményem szerint közérdekű adatnak minősülnek. Megjegyzem, ha az egyéni ingatlanok forgalmi értéke meghatározható, akkor – önbevallás helyett – az adót a hatóság határozattal is megállapíthatná.
– A tisztánlátást finoman szólva sem segíti, hogy bár a vagyonadótörvény 2010. január elsején lép életbe, de az Alkotmánybíróság várhatóan csupán e dátum után fog dönteni az új közteherről. A helyzetet csak bonyolítja, hogy egyeseknek már február végéig be kell vallaniuk vagyonadójukat, és ezzel egyidejűleg a közteher felét is be kell fizetniük.
– Amennyiben az AB alaposnak tartja a vagyonadót támadó indítványok érveit, és megsemmisíti a rendelkezéseket, azt vagy visszamenőleges hatállyal, vagy a kihirdetés napjával teheti. Ez utóbbi esetben aki bevallotta és megfizette az adórészt, az a hatályos törvények alapján járt el. Törvényi rendelkezés hiányában viszszakövetelési igénye nincsen.
– Legalábbis az esetleges kormányváltásig. A Fidesz eddig minden lehetséges alkalommal rögzítette, hogy amennyiben a jövő tavaszi választások eredményeként hatalomra kerül, az első lépései között lesz a vagyonadó eltörlése. Az új kabinet azonban várhatóan legkorábban májusban alakulhat meg, és addigra szinte mindenkinek be kell fizetnie a vagyonadó első felét. Ön szerint mit tehetne a Fidesz, ha a voksolások eredményként a polgári párt alakítana kormányt, és a AB nem semmisítené meg a vagyonadót?
– Az Országgyűlés egy új törvény elfogadásával bármikor hatályon kívül helyezheti a vagyonadót. A hatályon kívül helyező törvényben ugyanakkor rendelkezni kellene a már befizetett és a jövőben lerovandó összegekről.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: A drogfogyasztást illetően a zéró tolerancia nem könyörtelenség, hanem védelem
