A klímaváltozás a bolygónk előtt álló egyik legnagyobb kihívás, amelynek hatásai máris érezhetők. A tengerszint emelkedik, az óceánok vize savasabbá válik, gyakoribbak és erőteljesebbek a viharok, a gleccserek, a sarki jégtakaró eltűnőben van és a vízkészletek is egyre fenyegetettebbek. Ezek a változások már nem csupán a környezetet, hanem a biztonságot és a stabilitást is veszélyeztetik. A klímaváltozás globális kihívás, amely globális megoldást kíván. E cél érdekében az Egyesült Államok csatlakozott más országokhoz, hogy az ENSZ keretein belül zajló tárgyalások révén jussanak megegyezésre. Washington támogat egy kötelező érvényű megállapodást, ám a világ vezetői elismerték, hogy Koppenhágában ennek elérése a rövid határidő miatt valószínűtlen.
Mindennek tudatában alapvető fontosságú, hogy valamennyi ország – a legnagyobb gazdaságok vezetésével – megtegyen minden szükséges lépést ahhoz, hogy erős és működőképes megegyezés szülessék, amely segít kiépíteni a klímaváltozás elleni küzdelemhez elengedhetetlen intézményeket. Rasmussen dán miniszterelnök javasolt elsőként egy ilyen megállapodást, amely mögé a világ valamennyi vezetője felsorakozhat. Ez erős és tömör kötelezettségvállalásként szolgálhatna, amely a tárgyalások minden nagyobb témakörét felöleli: a kibocsátás csökkentését, az alkalmazkodást, a finanszírozást és a technikai támogatást, valamint az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
Az Egyesült Államok Obama elnök vezetésével el fogja végezni a ráeső munkát. Minden korábbinál többet teszünk azért, hogy választ adjunk erre a kihívásra, mind azzal, hogy otthon a tiszta energiát, klímabiztonságot és a gazdaság helyreállítását elősegítő politikákat támogat, mind pedig az erőteljes nemzetközi szerepvállalással. Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy a 2005-ös állapothoz képest 2020-ra 17 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsátást. E céllal megindulunk azon az úton, amely 30 százalékos kibocsátáscsökkentéssel számol 2025-re, 42 százalékos e célkitűzés 2030-ra. Ez összhangban áll az Obama elnök által kitűzött célokkal, miszerint 2050-re 83 százalékkal csökkenjen a kibocsátás. Ha e számokat az 1990-es állapotokkal vetjük össze, ez a cél 18 százalékos csökkentést jelent 2025-ben és 32-őt 2030-ban.
Ám egyetlen ország sem képes egyedül megoldani a problémát. A sikerhez valamennyiünk lépéseire szükség van. E cél eléréséért – bármilyen új koppenhágai megállapodás is szülessék – valamennyi nagy gazdaságnak csökkentési terveket kell felmutatnia, továbbá világossá kell tenniük, hogy kiállnak ezen tervek mögött. Biztatók a jelek e tekintetben.
Az átláthatóság szintén fontos minden megegyezésben – ennek révén bízhatnak az országok abban, hogy mások is végrehajtják vállalásaikat, és ez teszi lehetővé a világ számára, hogy eldöntse, vajon megfelelő módon csökkenti-e a károsanyag-kibocsátást. Koppenhágában valamennyi nagy gazdaságnak egyezségre kell jutnia egy erőteljes átláthatósági rendszer megteremtéséről.
Végső soron pedig egy nemzetközi egyezmény csak akkor lesz sikeres, ha egyrészt kiegészíti, másrészt pedig elősegíti a fenntartható fejlődést azáltal, hogy a világot egy alacsony szénhidrogén-felhasználású gazdaság irányába mozdítja el. Emellett pénzügyi és technológiai támogatást kell nyújtani a legszegényebb és legsebezhetőbb országoknak. Segíteni kell őket károsanyag-kibocsátásuk csökkentésében, és abban, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz. Az erre adott megoldás valamennyi ország számára csak haszonnal járhat, hiszen az egész világon elősegíti a befektetéseket és a munkahelyteremtést, miközben energiaszolgáltatást juttat a világ sok száz millió szegényének.
Magyarország számára nagy a tét Koppenhágában. A közelmúltban végzett kutatások azt mutatják, hogy ha a jelenlegi globális trendek változatlanul folytatódnak, a Kárpát-medencében elfoglalt helyzete miatt különösen sebezhetővé válik az egyre gyakoribb aszályok, illetve árvizek miatt. A koppenhágai siker jelentősen csökkenteni fogja az ilyen természeti katasztrófák lehetőségét, és megteremti azt a tágabb kontextust, amelyben Magyarország a természettudományok terén mutatott kimagasló teljesítménye révén fejlesztheti az energiahatékonyságot, a megújuló energiákat és más olyan új technológiákat, amelyek megteremtik az alacsony szénhidrogén-felhasználású, fenntartható gazdaság alapjait.
Koppenhága nem a folyamat vége. Része annak a nagy, kollektív vállalásnak, amelynek révén választ adunk a világ egyik legnagyobb kihívására. Koppenhága lehetőség arra, hogy egyetértésre jussunk, amely elindíthat minket egy törvényes megállapodás felé vezető úton, és felgyorsíthatja az áttérést egy alacsony szénhidrogén-felhasználású gazdaságra. Fontos, hogy megragadjuk ezt a lehetőséget. Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy ebben a folyamatban megtegye a maga részét.
A szerző a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője
origo.hu
Orbán Viktor felsorolta, mely biztonsági intézkedésekre irigyek leginkább a franciák! – videó
