Az emberiség jövője a tét Koppenhágában

Soha vissza nem térő lehetőségnek nevezte Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök a tegnap kezdődött koppenhágai konferenciát, amelyen a világ vezetői egy hatékony nemzetközi klímaszerződést dolgozhatnak ki. A konferencián részt vevő államok számának emelkedésével egyre többen bizakodnak abban, hogy a környezetszennyezésért leginkább felelős országok – az Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország – felveszik a harcot a globális felmelegedés ellen.

Bajnai is utazik. Bajnai Gordon miniszterelnök részt vesz a koppenhágai klímacsúcson – közölte a kormányszóvivő. Mint mondta, Magyarország – az EU-álláspontnak megfelelően – kész 2020-ig akár harminc százalékkal is csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. A visegrádi országok, Lettország, Litvánia, Románia, Bulgária és Szlovénia kormányfői korábban egyetértettek abban, hogy az új tagállamok alacsonyabb gazdasági fejlettségi szintje miatt nem fogadható el olyan EU-n belüli pénzügyi tehermegosztás, amely aránytalan tehervállaláshoz vezetne. (MTI)

Lars Lokke Rasmussen a klímakonferencia megnyitóján közölte, eddig 110 állam- és kormányfő jelezte, hogy részt vesz a konferencia december 17–18-i zárószakaszán, amely szerinte egyértelmű jele annak, hogy példa nélküli politikai elkötelezettség támogatja a klímaváltozás elleni globális küzdelmet. A csúcstalálkozón jelen lesznek az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátó államainak vezetői, így Barack Obama amerikai elnök, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai és Manmohan Szingh indiai miniszterelnök is.
A konferencia bizakodó hangulatban vette kezdetét, miután a napokban az Egyesült Államok, Kína, India és a Dél-afrikai Köztársaság is letette az asztalra javaslatát az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére, jelentette az MTI. A Grantham Klímaváltozási és Környezeti Kutatóintézet vasárnap kiadott jelentéséből kiderül, hogy a nemzeti vállalások alig maradnak el a tudományos konszenzus szerint minimálisan szükségestől. A klímaváltozás legrosszabb következményei elkerülhetők, ha a globális szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban nem haladja meg az évi 44 milliárd tonnát. Az eddig tett vállalások felső határával számolva a jelentés szerint a jelenlegi 47 milliárdról 2020-ra 46 milliárd tonnára csökkenthető a kibocsátás.
Negyvenöt ország ötvenhat újságja – köztük a brit Guardian, a francia Le Monde és a spanyol El Pais – tegnapi számában közös vezércikkben sürgette egy ambiciózus klímapaktum tető alá hozását. A vezércikk szerint „a klímaváltozás veszélyei egy nemzedék óta érezhetők, most pedig már a tények is magukért beszélnek: az utóbbi 14 évben 11-szer dőlt meg az éppen aktuális melegrekord, a sarki jégtakaró olvad, a tavaly végbement olaj- és élelmiszerár-robbanás pedig ízelítőt adott a jövőben várható borzalmakból.”
Eközben Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének vezetője bírálta a Kelet-angliai Egyetem klímakutató központjának azon munkatársait, akiknek kiszivárgott levelezéséből nemrég kiderült: megkérdőjelezik azt az általánosan elfogadott tézist, miszerint a globális felmelegedés nagyrészt az emberi tevékenység következménye.
Továbbiak a 10. oldalon