Megcibálták a forintot és a tőzsdéket a Dubajból érkező rossz hírek, és felerősödtek azok a félelmek, melyek szerint korántsem vagyunk túl a válságon, és még egy újabb hullámvölgy elé nézhetünk. A gazdag arab ország óriási, mintegy nyolcvanmilliárd dollárra rúgó adósságállománya felélesztette a tőzsdei befektetők pesszimizmusát, akik egy újabb ingatlanlufi kipukkadásától tartanak. Az amúgy is törékeny pénzpiaci hangulat remek táptalajt nyújt az úgynevezett W alakú válságelképzeléseknek, amelyek egy újabb határozott visszaesést jósolnak a következő hónapokra. A baljóslatairól elhíresült közgazdászprofesszor, Nouriel Roubini elemzőcége szerint a piacok ismételt kilengésére kell felkészülnünk. Mark Möbius tőzsdeguru szerint pedig komoly visszaesésre számíthatunk, mivel az eddigi optimizmus csak futóhomokra épült. A Financial Times tegnapi vezércikkében egyenesen az argentin és a szingapúri válságokhoz hasonlította a miniállam pénzügyi gondjait, amit minden eddiginél kiszámíthatatlanabbnak ítélt.
*
A bizonytalanságot csak növelte a dubaji emír csütörtöki közleménye, amely arra enged következtetni, hogy a pénzügyi vezetők nagyon is tisztában voltak a Dubai World állami holding pénzügyi gondjaival, és jól felmérték, milyen hatással lehet a piacra a cég fizetési halasztási kérelmének bejelentése. A félelmek tehát nem alaptalanok: az emírség össztartozása a Merrill Lynch befektetőház legfrissebb elemzése szerint 88 milliárd dollárra rúg. Olyan nemzetközi bankok hiteleztek az arab államnak, mint a hazánkat nemrég elhagyó HSBC, de a vesztesek közt lehet a Barclays, a Citibank, az ABN-Amro és a BNP Paribas is. Egyelőre nem tudni, melyik pénzintézet járhat rosszul, mert könynyen lehet, hogy a Dubajjal szomszédos Abu-Dhabi a korábbiakhoz hasonlóan ismét kisegíti a térségben kulcspozícióban lévő államot. Egyes hírek szerint a legnagyobb veszélyben a brit bankok vannak, de amerikai és japán pénzintézeteknek is tartozik a pálmafa formájú, mesterséges szigetet létrehozó Dubai World.
Tegnap a tőzsdék és a forint árfolyama – komoly kilengések után – végül megnyugodott, és egyre valószínűbb, hogy nem a kelet-közép-európai térséget sújtja majd a dubaji emirátus adóssággondjainak előtérbe kerülése. Ennek ellenére a jövő hét elejéig marad a teljes bizonytalanság afelől, hogy az arab-öbölbeli miniállam fizetőképességének gondja hogyan hat a pénzpiacokra. Ekkorra ígértek ugyanis választ a súlyos fizetési gondokkal küszködő Dubai World állami holding vezetői arra a kérdésre, hogy miként törleszthetik az esedékes tartozásaikat. Hazánk szempontjából viszonylag megnyugtató hír, hogy a legnagyobb befektetőházak, így a Fitch Ratings hitelminősítő szerint az Arab-öböl menti országokat és nem a térségünket sújtja majd a Dubaj-járvány. Az emírséget egyébként azért is viselheti meg ennyire a pénzügyi válság, mert – a közhiedelemmel ellentétben – gazdaságának mindössze hat százaléka származik olaj- és gázeladásokból, sőt Dubaj olajkészletei jelentősen lecsökkentek az utóbbi években. Az ország amúgy lendületes GDP-bővülésének oroszlánrészét a szolgáltatási szektor, különösen a kereskedelem adja, de közel egynegyed részben az építőipar is hajtja a dubaji gazdaság motorját. Az országban 2006-tól engedélyezték a külföldiek ingatlanvásárlását, melynek nyomán két év alatt soha nem látott ütemben kúsztak fel az árak, igaz, a fejlesztések nagy része hitelből valósult meg, amely táplálja a lufi kipukkadására vonatkozó félelmeket.
Újabb élelmiszerválság? A világnak fel kell készülnie arra, hogy a tavalyihoz hasonlóan ismét elszabadulnak a világpiaci élelmiszerárak. Erre figyemeztetett csütörtökön Robert B. Zoellick, a Világbank igazgatója, aki szerint változatlanul kevés élelmiszerkészlettel rendelkezünk, miközben egyre több tőzsdei befektető fordul az árupiacok felé, ami komoly árváltozásokat okozhat. A tőzsdei ingadozások így egyre nagyobb mértékben befolyásolják az élelmiszerek árát, sőt szoros kapcsolat alakult ki az olaj- és az élelmiszerárak között. A washingtoni Brookings intézetben csütörtökön tartott ENSZ-tanácskozáson elhangzott: az elmúlt két évben 200 millióval nőtt az éhezők száma a világon, és az utóbbi öt év alatt összesen nyolcvan százalékkal drágultak az élelmiszerek.
Publicisztika a 6. oldalon
