Jövő év elején írják ki az új Erkel Színház beruházói pályázatát, amelyet egy háromfős csapat készíti elő – csak ennyi derült ki a kulturális miniszter hétfői meghallgatásán. A pályázat előkészítője Szinetár Miklós, az Operaház egykori, Vass Lajos, az intézmény jelenlegi vezetője, valamint a fejlesztési szakállamtitkárság egyik munkatársa, akinek kilétét nem fedték fel.
Mint ismert, idén szeptemberben döntött a kormány arról, hogy a jelenlegi Erkel Színházat dózerolják le, a helyén pedig operajátszásra is alkalmas, többcélú kulturális központot építsenek. Az épületből több mint tizennyolcezer négyzetmétert bérelne évente 120 napra az Operaház. A bérlet huszonöt – az építés idejével együtt legfeljebb huszonnyolc – évig tartana, amelyért a magyar állam maximum 3,1 milliárdot fizetne évente – összesen mintegy 80 milliárdot. Az új Erkel Színház ez idő alatt a beruházó tulajdonában lesz, ezek után nyílik lehetőség az államnak a játszóhely visszavásárlásra – azaz résztulajdon-megvásárlására. A kormányhatározatban az áll, hogy a kiírandó vagyonhasznosítási pályázatban kell meghatározni, majd a szerződésbe foglalni azt, hogy az Operaház a bérleti idő lejártakor mennyiért vásárolhatja meg a játszóhelyet, de hogy pontosan mennyiért, arra nincs útmutatás.
Vass Lajos 2007 júniusában jelentette be, hogy hosszú időre bezár az Erkel Színház. Akkor elhangzott: hazai és lehetséges külföldi tőkéből újítják fel a színházat, a 15-17 milliárdos beruházásból várhatóan 2010-re készül el az épület teljes rekonstrukciója. Az állítólag életveszélyes épület jelenleg az Operaház próbatermeként üzemel.
A kultusztárca és az Operaház 2005 elején még az Erkel Színház épületének és színpadtechnikájának rekonstrukciójára írt ki úgynevezett PPP-konstrukciós előpályázatot, amelyre három terv érkezett. A gazdasági minisztérium égisze alatt működő PPP tárcaközi bizottság a 22,3 milliárd forint bekerülési értékre tervezett Erkel-projekt megvalósítását a tárcaközi bizottság nem támogatta, mivel az akkori rekonstrukciós programban alapproblémaként vetődött fel a közcélúság kérdése.
A kultusztárca államtitkára, Schneider Márta most december elején a kulturális bizottságnak arról számolt be, akkor létezett egy olyan változat is, amely az eredeti helyszínen, az eredeti négyzetmétereket felhasználva rekonstrukciót végzett volna el a színház területén, ennek bekerülési költsége 10-14 milliárd forint körül lett volna.
Ám nemcsak idén ősszel, már 2008-ban is határozott a kormány egy multifunkcionális központ építéséről az Erkel Színház helyén. Az akkori tervek szerint az Operaház hosszú távon évi 120 napra bérelné az épületet, az első években azonban átmenetileg – amíg az Andrássy úti Ybl-palotát felújítják – a dalszínház évi 180 napra költözne a Köztársaság térre. A költségvetés huszonöt év alatt 19,3 milliárdot fordítana az új színház fenntartására – hangzott el egy éve a kulturális minisztérium és az Operaház vezetője részéről.
Most már legalább nyolcvanmilliárd forintnál tart a projekt, ráadásul a telek osztott tulajdonban van. Ugyanakkor Józsefváros olyan szabályozási tervet készített elő a térről, amely más tájolással megfelelő távolságba helyezné az új épületet a metrótól. Ám a jelenleg érvényben lévő építési szabályzat a beruházást nem teszi lehetővé, amit a tervekkel ellentétben tegnap mégsem módosítottak.
Elgondolkodtató az is, amit az Operaház gazdasági igazgatója, Szabó Attila mondott december elején a kulturális bizottság ülésén. – Mivel a jelenlegi ingatlan a metró védelmi zónájába kerül, alapvető probléma, hogy a metróépítéshez, működéséhez kapcsolódó várható zaj és rezgés elleni védelem a meglévő épület esetében megfelelő hatékonysággal nem biztosítható. A jelenlegi épület közvetlen kapcsolatba került a tér alatti metrómegállóval, emiatt a későbbiekben a színház nem lesz képes a megfelelő, állandó zavarástól mentes zenei élmény biztosítására. Ennek megoldása csak új építés mellett oldható meg – vélte Szabó Attila.
origo.hu
Magyarország nemet mondott a tízéves autók kötelező éves műszaki vizsgájára
